Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

I. Erkölcsi nagyságának és hazafiságának vallásos alapja. Széchenyi, a szabadelvű magyar katholikus

A vallásos érzés erejét és mélységét tehát úgy örökölte Széchenyi. De azért az elődök és az egyház iránt való minden kegyelete mellett is az ő religiója sok tekintetben más volt, mint a dogmák által szorosan kötött, a más vallásúak iránt elfogult és türelmetlen főpapi ősöké.

1 Széchenyinek őseredeti reformátori egyénisége, erős, boncoló elméje, a külső, merev formák alatt a lényeget és igazságot kereső éles szeme ; a képmutatást lélekből gyűlölő őszintesége és szókimondó bátorsága, a bibliát ismerő és abból táplálkozó igaz keresztyén emberszeretete és lángoló, tüzes hazafísága a magyar fajnak minden ősi nemes jellemvonásával, mindezek a lelki sajátságok a családjában hagyományos vallási nézeteket mégis csak sok részben, mondhatjuk, lényegesen befolyásolták. És nem szabad felednünk, hogy Széchenyi már nem az ellenreformáció, hanem a felvilágosodás korának hatása alatt állott. Prohászka Ottokár püspök Széchenyi vallásosságáról írt tanulmányában

2 arra az eredményre jút, hogy Széchenyi nem volt harmonikus, egységes vallásos típus. De talán ha más szemszög alatt nézzük s különösen ha egybevetjük vele nagy elődjét, a szintén katholikus Zrínyi Miklóst, a költőt, hadvezért és államférfiút, aki szintén legnagyobb magyarja volt a maga korának s a legádázabb ellenreformáció idején volt az igazi keresztyén lelkületnek s a hazafiság sugalta vallási türelemnek őszinte, bátor és tettrekész szószólója : akkor Széchenyiben is megtaláljuk majd azt a vallási típust, amely nem mindennapi ugyan, de magasabb szempontból mégis harmonikus, egységes és Krisztus igaz szellemétől áthatott. Megengedjük azonban, amit már politikai téren Kemény Zsigmond megállapított, hogy Széchenyi egyénisége vallási tekintetben sem olyan egyszerű alkotású és „olyan egyenlően járó, mint a genevai kicsiny zsebóra" s nem hasonlítható a francia kerthez „melyben a természet és tenyészet szabad szeszélye egészen ki van zárva s az alkotó erő a biráló olló és metszőkés miatt a hideg szabályosság formái közé úgy összeszoríttatott, mint a spanyol csizmába az inquisitió alatt az eretnek lába." Es jól ráillik vallási tekintetben is Keménynek az a másik mondása: 1 Kocsi Csergő Bálint idézi Széchenyi György győri püspöknek a gályarab protestáns lelkészekre vonatkozó nyilatkozatát: „Texuimus funiculum in Hungária Evangelicis, quem si collo eorundem injicere poterimus, nunquam omnino sese Evangelica Religio in pedes eriget, sin minus, nobis curam facessemus." Lampe—Ember 753. 1. 2 Széchenyi eszmevilága. I. 48—66.