Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

I. Erkölcsi nagyságának és hazafiságának vallásos alapja. Széchenyi, a szabadelvű magyar katholikus

„Aki Széchenyinek életét az adatok mechanikus összeállítása által akarja felvilágosítani, számot tarthat, hogy az olvasók a sok fa miatt az erdőt nem fogják látni."

1 Igyekezni fogunk tehát vallásos életét is lelki világának egészéből, jellemének lényeges sajátságaiból levezetni és érthetővé tenni. A szabadelvű magyar katholikus típusa volt Széchenyi, miként már két századdal előtte Zrínyi is. A legnagyobb magyar miként egész érzés- és gondolatvilágában, úgy vallásos hitében, katholicizmusában sem lehetett más, mint magyar. Azok a lelki sajátságok, amelyek a magyart vallási téren általánosságban jellemzik, kiváló értelemben és fokozott mértékben megvoltak Széchenyiben is. Két öröklött faji és nemzeti sajátsága a magyarnak religio dolgában is a világos fő és a meleg szív. Ez a kettő menté meg mindenkor a vallási fanatizmus szélsőségeitől. A vallási türelmet látjuk hazánkban már a reformáció korában is. Nádasdy Tamás nádor udvarában egymás mellett szolgált a r. kath. és az evang. lelkész. A Perényiek, Thurzók és Forgáchok családjában a testvérek Róma és Luther hívei között oszlottak meg, de békességben éltek egymással. Takáts Sándor, a piarista történetíró állapítja meg, hogy a XVI. században a vallási gyűlölet még ismeretlen hazánkban.

2 Csak a tridenti zsinat nyomása alatt Oláh Miklós prímás, aki előbb maga is Erasmusszal levelező szabadelvű humanista volt, kezdte meg az ellenreformációt. A vallási üldözéseket és a fanatizmust nálunk mindig a külföldről, Ausztriából és Rómából importálták. A legnagyobb katholikus magyarok, Zrínyi Miklós, eleinte a kuruc háborúk idején még II. Rákóczi Ferenc is, a felvilágosodás korában Batthyány Alajos, a nagy Festetich György, fivére Festetich Ignác (Egyeden és Sopronban), a két Széchenyi, Ferenc és fia István, Batthyány Kázmér, Deák Ferenc, Beöthy Ödön, Eötvös, Madách, Vörösmarty szabadelvűek voltak, vallási téren egyenlő jogokat adtak a protestánsoknak. Még Lonovics József csanádi püspök is, Széchenyi jó barátja, személyes tárgyalásokkal kicsikarta XVI. Gergely pápától, hogy a protestáns lelkész előtt kötött vegyes házasságok a r. kath. egyház szerint is érvényesek legyenek. Csak a legújabb Codex Juris Canonici semmisíté meg ezt a pápai döntést és nyitott kaput a felekezeti izgatásoknak. Az emberies, humánus érzés a mi népünkben mindenkor 1 Kemény Zs. összes művei IX. 161. 164. 2 Takáts S. Régi magyar asszonyok. 112. 1. Magyar nagyasszonyok 365.