Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.
I. Erkölcsi nagyságának és hazafiságának vallásos alapja. Széchenyi, a szabadelvű magyar katholikus
kicsiny „mennyiségét" a lehető legjobb „minőséggel" törekszünk kipótolni." 1 Vallásos hitével látta meg és érezte át, Széchenyi a magyar nemzetnek világtörténeti hivatását is, melyet neki az isteni gondviselés az egész emberiség fejlődésében kijelölt, Széchenyi szerint: „Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, sajátságait, mint ereklyét megőrizni s szeplőtelen minemüségében kifejteni, nemesíteni erőit, erényeit s így egészen új, eddig nem " ismert alakokban kiképezve, végczéljához, az emberiség feldicsőitéséhez vezetni..." ez a magyarnak, mint nemzetnek hivatása. (Kelet népe.) Széchenyi történetfilozófiája szerint, amint ezt a Hunniában kifejti, a magyar is mint nemzet „oly erkölcsi test, mely az emberiségnek alkotórésze és azon lépcsőknek egyike, melyeken az emberi nem mind magasbra emelkedhetik véghivatása, a tökéletesülés felé." Méltán mondja azért Angyal Dávid, hogy Széchenyi szerint tehát „a nemzetiséghez való ragaszkodás Isten parancsa, az emberiség fejlődésének szükséges föltétele." 2 Vallásos hite és történetfilozófiája tehát egymást támogatva vezette Széchenyit a szállóigévé lett jövendölésre, mellyel „Hitel" című első nagy munkáját fejezte be: „Sokan azt gondolják: Magyarország volt; — én azt szeretem hinni: lesz!" Nemcsak hazaszeretetének, hanem egész erkölcsi nagyságának, bámulatos cselekvőerejének titkát és kulcsát is vallásos hitében, Istenhez való személyes viszonyában találjuk meg. A család ősi címerén, még Széchenyi temetésekor is ott volt a ravatalon és Pesten a Kaszinó remek Széchenyi-billikomán ma is ott van az istenes jelszó, ami korábban már Bocskay és Gusztáv Adolf zászlóira is hímezve volt s amit már Melanchthon is jeligének választott: „Si Deus pro nobis, quis contra nos." (Rom. 8, 31.) Széchenyi a mély vallásosságot már őseitől örökölte. Elődei között volt oldalágon a 103 évet élt Széchenyi György esztergomi prímás, a család nagyságának megalapítója és Széchenyi Pál, a kalocsai érsek. Nemcsak vallásos, hanem nagybátyja, a prímás példáját követve túlbuzgó és türelmetlen is volt az első Széchenyi gróf, György, Istvánnak egyik dédapja. Ki akart hurcolkodni soproni palotájából, mivel a szomszédházat az evang. Löffelholz báróné, egy előkelő kegyes matróna vette meg. 3 A rajongásig buzgó vallásos lélek volt Széchenyi atyja és a két nővére is. 1 Döbl, hagy. III. 352. 2 Angyal D. Széchenyi emlékezete. Bp. 1910. 28. 3 B. Szabó László, A Széchenyi-család tört. I. 412. 1.
