Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

V. Összefoglalás. Széchenyi racionalizmusa és moráltheologiája. Protestáns hatás Széchenyi lelki világában. Zrínyi és Széchenyi a vallásszabadságról és vallásbékéről. A két katholikus legnagyobb magyar intelme a második Mohács népéhez

áldozatokban soha ki nem fáradt magyar hazafiságának. A „csontjaiba rekesztett prófétai égő tüzet" (Jer. 20, 9.) vallásos hite élesztette. Szíve vonzotta őt Istenhez. Nem félelemből vagy önző számításból, hanem amint Wesselényivel megállapították, belső szükségérzetből imádkoztak Istenhez. Az imádság Széchenyinek életszüksége volt és erőforrása. Volt érzéke a miszticizmus, a természetfeletti vallásos igazságok iránt. Emelkedett óráiban egy tökéletesebb szellemi világ, a mennyek országa, az üdvezültek hazája után sóvárgott. De amint egész életében vezérlő csillaga a józan bölcs elme, a kormányzó ész volt: úgy ennek kutató és bíráló jogáról vallási téren sem mondott le. Szívének érzelmeit az ész szabályzó hatalma alá vetette, sőt eltűrte, hogy esze úrrá és zsarnokká is lehessen felette. Isteni kijelentést látott a természetben, az emberi lélekben és a Szentírásban: de mindezek fölé bírónak az emberi józan elmét rendelte. Az ő theologiája a racionalizmus. A felvilágosodás kora, melynek hatása alatt állott, ezt hagyta reá örökségül. És ebben, vallási téren politikai nagy ellenfele, Kossuth Lajos is, egy úton haladt vele. A katholikus mágnás és a protestáns prókátor vallási elvek dolgában könnyen megértette volna egymást.

1 A vallásos igazságokat kedvelt költőjével, Berzsenyivel együtt sokszor meríti tisztán az emberi józan észből, de a Szentírást is, mint az isteni bölcseségnek, a Megváltó tanainak és életpéldájának kimeríthetetlen kincstárát buzgón tanulmányozza. Luther bibliafordításának olvasása és a protestáns barátaival való szoros és gyakori érintkezése őt öntudatlanul is a reformáció szellemi légkörébe vitte s a protestantizmus erős nyomot hagyott lelki világában, habár éles kritikáját ezzel szemben is érvényesíti. A protestánsokkal való szellemi rokonságára már Török Pál pesti református püspök-lelkész is rámutatott a gyászünnepélyen mondott emlékbeszédében. És Ravasz László sem túlzott, midőn mohácsi emlékbeszédében Széchenyit is Deák Ferenc mellett azok közé a katholikusok közé sorozta, kik a protestantizmus 1 Kossuth öreg korában tette hitéről ezt a vallomást: „Evang. szülőktől születtem, evang. vallásban neveltettem s lelkemben jól érzem magamat Luthernek azon tana mellett, mely a lelkiismeretet emancipálta, midőn a keresztyén vallás kútfejének a szentírást, az edénynek pedig, mellyel azon kútfőből meríteni kell, nem a bármi néven nevezett tekintély diktátorságát, hanem az észt, az egyéni szabad Ítéletet jelölte ki, melynek nincs megtiltva semmi Syllabusok által, hogy azon másik, azon nem irott könyv revelációjából is merítsen, melynek neve: természet s melynek úgy aporszemben, mint a virágokmiriádjaiban nyilatkozó örök törvényei örök törvényhozóra vallanak." (Pesti Hírlap, 1884. május 6.)