Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

III.Széchenyi viszonya a római katholikus egyházhoz

vesz egy drasztikus idézetet.

1 Legtöbbet mond itt nekünk, hogy Széchenyi a keresztyénség lényegét a Bibliában, a fentebbi két isteni parancsolatban ismerte fel. III. Széchenyi viszonya a r. kath. egyházhoz. Az általános jellemvonások után lássuk már most, milyen állást foglalt el Széchenyi egyházának sajátlagos r. kath. tanaival és intézményeivel szemben. Családi tradíciójának megfelelően nagy kegyelettel és tisztelettel viseltetik egyháza iránt. Még a külső formákat is megtartja. De mindent vakon nem fogad el, a bírálat és itéletnyilvánítás szabadságáról nem mond le. A szabadelvű magyar katholíkust ismerjük fel benne ezen a téren is. Nevelője, a gyakorlatias irányú, felvilágosult és szabadelvű Lunkányi János, a vallási tárgyakat valami szigorúan alig vette. Döblingből 1851. kínzó önvádjai között írja titkárának, Tasner Antalnak: „Lunkányinak is sok szárad a lelkén . . . Még a katekizmust sem tanultam . . . Vajha csak az Uj Testamentumot olvastam volna,

2 vagy a Karthausiakat, vagy Kempis Tamást. Mind kezemben voltak, de nem olvastam, még Albach könyveit sem, csak a rám pazarolt dicséretét." Lelki beteg napjaiban írja ugyan ezeket a sorokat, de így is kellett valami alapjának lenni.

3 Liebenberg-Lunkányit Széchenyi életírói szlavóniai német származásúnak mondják. Kecskemétről jött Cenkre, ahová papi körök ajánlották. Széchenyi 1820. szerzett számára nemességet.

4 Lunkányi mellett Poupar Antal francia pap inkább csak mint nyelvmester a francia és olasz nyelvre tanította a fiatal Széchenyit. A piarista Révai Miklós pedig mint pesti egyetemi tanár az architektúrából adott néki leckéket.

5 1 Ez az idézet az emberről mondja : „Sperma foetidum, Saccus stercorum, Esca vermium." (Bűzletes mag, Undokság tömlője, Férgek eledele). Erről mondja Széchenyi, hogy végső elemzésben ez egy fiatal uralkodóra is úgy ráillik, mint valamely vén cigányasszonyra. (Ein Blick 282). Luthernek is van ehhez hasonló mondása; Ich arger stinkender Madensack. 2 Fiai nevelésére nézve is 1850. azt az utasítást adja, hogy ne kínozzák őket se görög se latin nyelvvel, hanem olvastassák velők Kempis Tamást s a Szentírást, de kellő magyarázattal. Zichy A. Széch. életrajza II. 294. 3 Majláth B. Széchenyi levelei III. 640. 4 Fraknói V. i. m. 302. Zichy A. I. 8. 1. Majláth B. I. 1. Sopronban a rokonok között is igen erős az a szájhagyomány, hogy Liebenberg csak felnőtt korában vette fel a keresztségét. Széchenyi is 1824. naplójába írta, hogy jobbágyai Liebenberget soha sem nevezik másnak, mint „a zsidónak". (Viszota, Sz. n. II. 449) Erre nézve az aktákat nem ismerem. Ha úgy volna, akkor ez a két Széchenyinek, apának és fiúnak nagy szabadelvűségére mutat. Fraknói Vilmos erről nem szól. (Különben ennek a tudós püspöknek nekrológjában is megjegyezte a Magyar Kultúra, hogy nem volt „telivér katholikus".) 5 Fraknói V. Széchenyi Ferenc. 303.