Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

III.Széchenyi viszonya a római katholikus egyházhoz

A nemesi felkelés idején (1809. ápr. 11.) írja apjának megnyugtatásul: „Nem kell nekünk semmi új, a hírlapok és új divatok szerint való; megmaradunk, miként a régi jó keresztények a mi vallásunk mellett . . . nem gondolunk azzal, ami példát más ügyes Aufklaristák mutatnak és amivel szemeinket kápráztatják".

1 Ifjúkori katonáskodása és utazásai közben ezt a fogadalmát már nem vette valami komolyan. De Görögországból való visszatérte után Byron olvasása és apjának intelmei magábaszállásra indítják. Széchenyi azt a szép és hosszú levelet, melyet atyja 1817. külföldi útja előtt írt hozzá s melyben a sok komoly intelem között a katholikus egyházhoz való hűséget is lelkére köti, mint valami szent talizmánt, mindenkor a mellén viselte.

2 Olasz földön Catániában 1819. ápr. 19. írja naplójába, hogy ez nevezetes nap volt életében. Eddig is sokat gondolkodott Istenről, a lélekről, a halhatatlanságról és sok könyvet olvasott

3 e tárgyakról. Végre is abban állapodott meg, hogy minden vallás jó, ha tetteinkben szívünk belső szavára hallgatunk. Minden becsületes ember megegyezik szívének és lelkének vallásában, csak a formák különbözők, amelyek szerint Istent imádják ... „És nem megindító-e — kérdezi Széchenyi — ha látjuk ezt az emberi nemet olyan vaksággal megpróbáltatva, hogy kölcsönösen kárhoztatják és hitük miatt üldözik egymást". íme Széchenyi nem mondja a maga egyházát egyedül üdvözítőnek a forduló ponton, megtérése napján sem, midőn eddigi mulasztásait megbánva megfogadja, hogy ezentúl pontosan megtartja egyházának szokásait. De megtenné ezt, úgymond, akkor is, ha más vallásban született és nevelkedett volna. Ekkor végezte emlékezetes húsvéti gyónását Catániában és vette az úrvacsorát is.

4 Katholikus módra ő is fogadást tett, hogy elmegy Máriacellbe ha majd 33 éves lesz. Eszébe jutott ez, de hogy megtette-e, azt nem írja. (Napi. 1823. 139.). Széchenyi azután később ís többször ismétli, hogy a vallásos szokásokat meg kell tartani. De igen különös ennek a megokolása, amint erről Döblingben már élete végén fiához intézett Intelmeiben nyilatkozik. Béla húsz éves korában arra kérte édes1 Zichy A. Széch. levelei szülőihez 4. 12 Fraknói V. Széchenyi Ferenc 340. és 345. Főpapi ősei közül a protestánsokat üldöző Széchenyi György esztergomi érsekről nem mond mást, mint hogy 103 évig élt és ő ennek a magas korára nem vágyik. Széchenyi Pál kalocsai érseket pedig megdicséri, hogy oly bátran és hazafiasán szólott I. Lipóthoz intézett levelében. (Napló 1830. okt. Angyal D. i. m. 34. 1. 3 Olvasta például Tyraeus Péter (1549—1601.) jezsuita író De apparitionibus spirituum művét is. (Viszota, Széch, nap. I. 646. 872.). 4 Viszota, Széch. naplói I. 591—597.