Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

III.Széchenyi viszonya a római katholikus egyházhoz

A nemesi felkelés idején (1809. ápr. 11.) írja apjának meg­nyugtatásul: „Nem kell nekünk semmi új, a hírlapok és új di­vatok szerint való; megmaradunk, miként a régi jó keresztények a mi vallásunk mellett . . . nem gondolunk azzal, ami példát más ügyes Aufklaristák mutatnak és amivel szemeinket kápráztatják". 1 Ifjúkori katonáskodása és utazásai közben ezt a fogadalmát már nem vette valami komolyan. De Görögországból való visszatérte után Byron olvasása és apjának intelmei magábaszállásra indítják. Széchenyi azt a szép és hosszú levelet, melyet atyja 1817. külföldi útja előtt írt hozzá s melyben a sok komoly intelem között a katholikus egyházhoz való hűséget is lelkére köti, mint valami szent talizmánt, mindenkor a mellén viselte. 2 Olasz földön Catániában 1819. ápr. 19. írja naplójába, hogy ez nevezetes nap volt életében. Eddig is sokat gondolkodott Istenről, a lélekről, a halhatatlanságról és sok könyvet olvasott 3 e tárgyakról. Végre is abban állapodott meg, hogy minden vallás jó, ha tetteinkben szívünk belső szavára hallgatunk. Minden be­csületes ember megegyezik szívének és lelkének vallásában, csak a formák különbözők, amelyek szerint Istent imádják ... „És nem megindító-e — kérdezi Széchenyi — ha látjuk ezt az emberi nemet olyan vaksággal megpróbáltatva, hogy kölcsönösen kár­hoztatják és hitük miatt üldözik egymást". íme Széchenyi nem mondja a maga egyházát egyedül üdvözítőnek a forduló ponton, megtérése napján sem, midőn eddigi mulasztásait megbánva meg­fogadja, hogy ezentúl pontosan megtartja egyházának szokásait. De megtenné ezt, úgymond, akkor is, ha más vallásban született és nevelkedett volna. Ekkor végezte emlékezetes húsvéti gyónását Catániában és vette az úrvacsorát is. 4 Katholikus módra ő is fo­gadást tett, hogy elmegy Máriacellbe ha majd 33 éves lesz. Eszébe jutott ez, de hogy megtette-e, azt nem írja. (Napi. 1823. 139.). Széchenyi azután később ís többször ismétli, hogy a val­lásos szokásokat meg kell tartani. De igen különös ennek a meg­okolása, amint erről Döblingben már élete végén fiához intézett Intelmeiben nyilatkozik. Béla húsz éves korában arra kérte édes­1 Zichy A. Széch. levelei szülőihez 4. 1­2 Fraknói V. Széchenyi Ferenc 340. és 345. Főpapi ősei közül a pro­testánsokat üldöző Széchenyi György esztergomi érsekről nem mond mást, mint hogy 103 évig élt és ő ennek a magas korára nem vágyik. Széchenyi Pál kalocsai érseket pedig megdicséri, hogy oly bátran és hazafiasán szólott I. Lipóthoz intézett levelében. (Napló 1830. okt. Angyal D. i. m. 34. 1. 3 Olvasta például Tyraeus Péter (1549—1601.) jezsuita író De apparitio­nibus spirituum művét is. (Viszota, Széch, nap. I. 646. 872.). 4 Viszota, Széch. naplói I. 591—597.

Next

/
Oldalképek
Tartalom