Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

III. Házassága és családi élete. Az Úr háza iránt való első szerelme. A győri egyházhoz, Lővey Balázshoz és Ács Mihályhoz való viszonya

halála után szép összegekkel emlékezik meg végrendeletében a győri mindkét prot. egyházról. Még egy másik jeles papi családról kell itt szólanunk, mely szintén ismeretes volt a győriek előtt, Töröknek pedig hosszabb időn át pártfogoltja. Ács Mihály volt ez két fiával, Mihálylyal és Ferenczczel. Idősebb Acs Mihály 1671-ben a győri iskolának volt tanítója. Ekkor még csak 25 éves ifjú, ki 1669-ben a wittenbergi és tübingeni egyetemeken tanult. 1671-ben, mikor városszerte nyomozásokat tartottak a Wesselényi-féle összeesküvés ügyében s első sorban a protestáns papokat és tanítókat hallgatták ki, Bognár György lelkészszel együtt, ezen Ácsot is kihallgatták. Még ez évben megtiltatván itt a vallásgyakorlat, mind a kettejüknek menekülniök kellett. Az 1672. évi meszleni zsinat disputatióján, mint «rector antea Jaurinensis, tunc vero exul> elnököl. 1673-ban pedig szenczi Fekete István Szilvágyon szentelte fel lelkésznek Faradra. Thököly hadjáratai alatt tábori lelkész volt. Törökkel való ismeretsége még e korból való lehet. Utóbb devecseri s végül simonyi pap lett és esperes. Eme ieles papunk a XVII. század utolsó esztendeiben készíté a «Boldog Halál Szekere* czímű elmélkedéseit és Török Istvánnak ajánlotta ezt kiadásra. Ez készséggel vállalkozott a nem kevés költséggel járó munkára, mely 1702. Strassburgban jelent meg; azért itt, minthogy az ifjabb Ács Mihály ekkor — szinte Török költségén — Strassburgban tanulta a theologiát és «édes atyja conceptusát a nyomatáskor ő corrigalta». Hálával is emlékezik meg Ács első sorban Törökről azon patrónusai között, a kik elsőben hozzá, azután pedig Mihály, Ferencz és Dániel nevű fiaihoz sok jó akarattal voltának. Török után Lőveynek és általában a győri lutheránus ecclesiában levő minden jó urainak ajánlja e művét. Érdekes e munkának úgy a tartalma, mint a története. Ács az előszóban Illés szekeréről és Krisztusról, a legfőbb építőmesterről szólván, elbeszéli, hogy devecseri pap korában Bognár nevű tanítóját temette s nevök szerint mind a ketten faragással foglalkozó munkásai lévén az ácsmester fiának, a boldog halál szekerének készítése módjáról elmélkedett felette. E tárgyat azután Ács később kegyes építő gondolatokkal és elevenen érzékeltető képes előadással egész kis vaskos könyvvé bővítette ki. Szól benne a halál szekere minden egyes alkotó részéről, rúdjáról, tengelyéről, oldalairól, kerekeiről stb. mint a halálnak előfutó, vele járó s nyomon követő társairól. Mind ezen képek a bibliából, az egyházi atyák irataiból és a görög, római klasszikusokból vett vigasztaló gondolatokkal vannak