Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

VI. Egyházvédő és építő munkája a szatmári béke után. A pápai és sobori egyházakhoz való viszonya. A soproni iskola javára tett alapítványa

már az 1714. év elején egész naiv bizalommal Keresztély Ágos­ton szász herczeghez, akkori esztergomi prímáshoz folyamodott, hogy Győrött adott Ígéretéhez és nyilatkozatához képest tiltsa meg a klérusnak a további templomfoglalásokat, úgyszintén a papok és tanítók elüzetését. 1 Móriczhidáról pedig tudjuk, hogy nyomban a kurucz háborúk után fegyveres lovas németekkel jöttek ki a szolgabirók Győrből és Kermann János lelkészt megkötözve elhurczolták s ezzel az evang, vallásgyakorlatot is megszüntették. 2 A templomától, papjától és minden javaitól megfosztott egyházak között az elsők egyike volt mindjárt Pápa. A hol a klérusnak oly hatalmas földesúr állott a háta megett, mint itt gróf Esterházy Ferencz volt, könnyen ment ott a dolog. A ku­rucz világban az ág. h. evangélikusoknak is szabad vallásgya­korlatuk volt Pápán. A piaczon volt egy emeletes házok, mely­ben a földszinten volt az oratórium, az emeleten pedig Kövesdi János prédikátor lakott. Hátul volt az iskola és Rogáts János tanító lakása. Emez egyházunknak pártfogója is Török volt, ki Pápán, Bottyán hadi szállásán, a kurucz háborúk alatt huza­mosabb ideig tartózkodott és időnként családja is itt talált me­nedéket. Itt kötött közelebbi ismeretséget Kövesdi utódjával. Tóth Sipkovits Jánossal is, ki előbb győri iskolaigazgató, 1709. ápr. 19. óta pedig pápai lelkész. Tóth is komaságban állott Törökkel s maga említi, hogy «sok szép, hozzá megmutatott kegyes affectiójokat experiálta*. Különösen akkor volt erre Tóthéknak szükségök, midőn Esterházy gróf «földesúri auctori­tásból* 1714. febr. 3. kereken kiparancsolta őket a paplakból, s midőn nem mentek, a gróf még e hó 15-én megyei hajdúkat és fegyveres spanyol katonákat küldött reájok, kik az egyházi lak ajtaját bevágták, a lelkészt és tanítót kiűzték s az előb­binek könyveit és egyéb ingóságait prédára vetették. Torkos győri pap is említi, hogy Török nagy patrónusa volt a pápai egyháznak, «míg fennállott*. Az özvegy pedig végrendeletében is szép hagyományokkal emlékezik meg róla. Tóth Sipkovitsnak bi­zalmas viszonya Törökékkel később is fennállott, mikor Téthen volt lelkész és alesperes. Török temetésekor is ő volt az első szónok és kinyomatott beszédét bizalmas, szívélyes hangon az ő megszomorodott «nagyjo kedves komaasszonyának* ajánlotta. 3 1 Liszkay J. i. m. 170. 1. 2 Móriczhidán 1782. ápr. 27. felvett tanúvallomás Hrabovszky gyűj­teményében. 3 Tóth J. és Torkos A. i. m. és Gyurátz F. A pápai ev. egyház­története a múlt században. 5. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom