Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

VI. Egyházvédő és építő munkája a szatmári béke után. A pápai és sobori egyházakhoz való viszonya. A soproni iskola javára tett alapítványa

Pápa csak az elsőknek volt egyike, utána következett a vallásgyakorlatuktól megfosztott dunántúli egyházaknak egész hosszú sora. Az e közben lefolyt 1714/15. évi országgyűlés a vallási egyenetlenségek megszüntetése végett királyi és országos biztosokat küldött ugyan ki, de másfelől megfosztotta a protestánsokat azon joguktól, hogy ezentúl mint külön státus vagy község egyetemlegesen járulhassanak sérelmeikkel a király vagy országgyűlés elé. Csupán egyeseknek a maguk neve alatt volt megengedve, hogy a királyi kegyelemért folyamodjanak, ezt pedig a klérus, vármegye és a földesurak ugyancsak a legszűkebbre szorították. 1714 óta a Rábaközben és egész Győr- és Sopronmegyében rendszeresen történtek a templomfoglalások. Három-négy évi időközben plebánusok és szolgabirák megyei katonaság segítségével a következő helyeken foglalták el a templomokat és szüntették meg a vallásgyakorlatot: Vág, Edve, Vásárosfalu, Beled. Vicza, Mihályi, Kisfalud, Tót-Keresztúr, Németi, Potyond, Farad, Jobaháza, Szil-Sárkány, Pásztori, Rába- Pordány, Bodonhely, Szent-András, Sobor, Egyed sopronmegyei és a fentebbi Móriczhidán kívül Árpás, Rába-Szent-Mihály, Gyömöre, Kajár, Kis- és Nagy-Baráti győrmegyei helységekben.

1 Torkos a rábaközi Sionnak eme pusztulásáról és Töröknek ekkori egyházmentő buzgalmáról hálás szép szavakkal emlékezik meg. «0 csak ennek előtte egy néhány esztendőkkel — mondja 1723. a halotti beszédben — itt Rábaközben és Rába túlsó félen esett üldözésnek alkalmatosságával számos lölkipásztorok és oskolamesterek ő egyházi szolgálottyokbúl és paróchiájokbúl nemcsak exturbáltattanak, hanem azok közül némellyek kemény rabságokra vitettenek, némelyek minden értékekbűi kidulattattanak, még csak ő falat kenyerek is praedára osztatott, úgy hogy hozzájok tartozandókkal együtt keserves Ínségre, éhségre, mezételenségre és bujdosásra jutottanak. Ezeket ha kérdezte valaki: Már mi tevők lesztek ? mihez fogjátok magatokat? e volt a felelet: A Török Úrhoz megyünk, a Török Urnái instálni fogunk. Summa szerént, ártatlan s igaz vallásunk eránt akármelly szükségben voltunk, vagy szorongatásban, vagy tanácsbeli fogyatkozásban estünk, e volt köztünk a mondás: A Török Úrhoz kell mennünk, a Török Úrral kell a dolgot communicálnunk. Magatokat bírállak meg e temetési solemnitásra öszvő gyűlt és ezen dioecesishez tartozó egyéb tiszteletes 1 Károlyi István esperes jegyzéke 1725-ből, Hrabovszky, Scrinium antiqu. XIU. 2. És Specificatio templorum adempt. 1681—1721. Egyetemes ev. egyh. levéltár la 11, 11.