Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

III. Az Ágostai Hitvallás Pázmány és az ellenreformáció korában. Három magyar Augusztána a XVII. század elején.

bonyba. Kanizsai Páifi János is az első református pres­byterium szervezetét és szabályzatát nem Svájcból, Genf­ből, hanem Heidelbergből, német könyvecskéből vette át. A német reformáció tehát egyházi téren több tekintetben közös dajkánk volt, de egyik protestáns egyházfelekeze­tünket sem tette németté, mint ahogyan Pázmány mémet hitnek» nevezi a reformációt. Akik hittanukban a Szent­írással megegyező és ebből merített Ágostai Hitvallást kö­vették, éppen oly jó magyarok voltak és maradtak, mint akik a Heidelbergi Kátét és a Helvét Hitvallást tanulták. III. Az Ágostai Hitvallás Pázmány és az ellenreformáció korában. Három magyar Augusztána a XVII. század elején. Pázmány és az ellenreformáció korában mind jobban volt érezhető, hogy a magyar Egyesség Könyve (Formula Concordiae) mellett nagy szükség van az Augusztána magyar a lelkészek használhatták, de a hitviták harcában szüksé­a lelkészek használhatták, de a hitviták ahrcában szüksé­gessé vált, hogy maga a nép is beletekinthessen ebbe az első és legfontosabb hitvallási iratunkba. Az egész Con­cordia-könyvben Luther-kátéja mellett egyházunk az Au­gusztánát tekintette legértékesebbnek és gyakorlati célra is legszükségesebbnek. Ezért megelégedett azzal, ha a lel­készek felavatásuk előtt a szokásos aláírásukban a Concor­dia-könyv helyett röviden csak az Ágostai Hitvallást emlí­tették, így például a jeles Magyari István is, Nádasdy Ferenc tábori lelkésze, a későbbi sárvári esperes, 1599. jún. 9. a heg3 T falui zsinaton csak ennek írta alá: «huic Or­thodoxae Confessioni Augustanae salva conscientia bo­naque fide subscripsi.» Pápai Péter röjtöki, Rusa Mihály kőszegi, Cziczak János sopronkeresztúri, Iványi Antal pe­resztegi rektor és mások is 1598. csak az Augusztánát em­lítik aláírásukban. 23 Egyházukat hivatalosan és következe­tesen ágostai hitvallásúnak nevezik. «Verae ac GaÜiolicae Ecclesiae, quam Augustanam vocant> — írja 1597. jún. 17-én Rusa Mihály. Pázmány Péter is az «Augsburgi Con­23 p a y r s. Egyháztört. Emi. 57. 1. Az Egyesség Könyve dunántúli aláíróinak névsorában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom