Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Debrecen 1928. (Különlenyomat a Theologiai Szemle 1926. és 1927. évfolyamából)
II. Luther, a zeneértő.
tásával is. Miként a szerzetességgel szemben a, világi élethivatásnak, úgy az egyházi zenével szemben a világi zenének szabadságáért és erkölcsi értékéért is síkra szállott. Azt akarta, hogy a zene ne legyen egy külön rend kiváltsága, hanem az egész népet egybefoglaló művészet. Felismerte a zene szociális jelentőségét. Ilyen polgári énekkarból került ki Bach Vida, a pozsonyi molnár és pékmester, a nagy Bach Sebestyén őse, akinek családjában erős tradíció volt a zene ápolása. Maga ez a legnagyobb Bach is Luthernek lelkes híve, akinek müveivel van tele a könyvtára. Luther énekeit igazi értékük szerint ő ismeri fel újra. Az Erős vár dallamát művészi harmonizálással teszi halhatatlanná. A reformátortól örökli Bach a vallásos evangélikus szellemet, mely zeneműveit jellemzi, valamint azt az erős meggyőződést és magasabb művészi felfogást is, hogy a zene nem üres szórakozás, hanem erkölcsi nevelő eszköz. Luther dallamát, az Erős várt zeneileg méltányolta és értékesítette Meyerbeer, a Hugenották című dalművében. Sőt a buzgó katholikus Liszt Ferenc is külön átiratban dolgozta fél. Ime így írta be nevét Luther az általános zenetörténetbe is. De mi benne most csak az evang. egyházi zene atyját, az Erős vár hatalmas dallamának szerzőjét ünnepeljük. Az énekköltő mellett a zenész emlékének is hálával adózunk. III. Luther énekei magyar irodalmunkban. Luthernek nem csak a 95 tételét, kis kátéját, bibliafordítását és vitairatait, hanem magvas, szép egyházi énekeit is korán megismerték a magyarok. Nem csak kereskedők, könyvárúsok voltak a közvetítők, hanem a Wittenbergben járt magyar tanulók is behozták ezeket magokkal. Több magyar ifjú még magának a nagy reformátornak ajkáról és lantjáról is hallhatta ezeket az énekeket. Hazánkban is a németajkú kereskedő és bányavárosokban korán és minden nehézség nélkül énekelték a hívek Luther énekeit eredetiben az anyanyelvükön. A hazai tótajkú gyülekezetekben is korán meghonosodtak a reformátor énekei, sőt Szegedi Gergely énekeskönyvének lefordításával a románok között is. De mi most itt Luthernek csak a magyar nyelvre lefordított énekeit s ezekkel általában Luthernek a magyar protestáns énekköltészetre és a magyar egyházi zenére gyakorolt hatását kutatjuk. Nem csak az énekszöveget, hanem a Luthertől átvett dallamokat is figyelemmel kell kísérnünk. Luther példája kedveltette meg magyar tanítványaival az énekművészetet is. Luther köréből Wittenbergből jöttek haza azok az első magyar énekszerzők, akik itt először adtak ki hangjegyekkel és zenei utasításokkal ellátott énekeket és énekeskönyveket. így tehát Luthernek hatását úgy a magyar prot. énekköltészetben, valamint az egyházi zenében is nem lesz nehéz kimutatnunk. a) Luther és az első magyar port. énekszerzők. A magyar egyházi ének és zene történetében Luther nevének első fecskéje a budai várban tűnik fel. Itt volt II. Lajos és Mária királyné udvari zenésze a jeles Stolzer Tamás, aki Sziléziából származott ide, nálunk is több kiváló zeneszerzeményt írt és Budán 1526. halt meg. Neve az általános zenetörténetben is ismeretes. Erről van feljegyezve, hogy motett formájában figurális zenét írt Luthernek ,,Noli aemulari" kezdetű zsoltárfordításához. Stolzer szerződtette az udvarhoz a szintén sziléziai származású Lang János jeles zenészt és tudós humanistát, aki Budán énektanító volt és az ifjúsági énekkart vezette. Zoványi és több történetíró ezt a Lángot is már Luther hívei közé sorozza. 8 Mária magyar királyné ismeretes szép egyházi énekét is kapcsolatba hozták Lutherrel, aki ezt már 1528. és 1529. évi énekeskönyveibe is felvette éspedig ezen a címen: „Das Lied der Königin Maria von Ungarn." A refor8 Köstlin A. H. Musikgesch. 306. Századok 1906. 552. Fogel J. II. Lajos udvara. .87.
