Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Debrecen 1928. (Különlenyomat a Theologiai Szemle 1926. és 1927. évfolyamából)
I. Luther, az énekköltő.
wohl) a 14. zsoltárbői, Es wollt uns Gott genädig sein, a 67-ik, War Gott nicht mit uns diese Zeit, a 124-ik, Wohl dem, der in Gottesfurcht steht, a 128. zsoltárból. Végül hatalmas éneke, az „Erős vár" is, melyről alább külön szólunk, a 46. zsoltár alaphangjából (Deus noster refugium) indul ki. Összesen hét ilyen zsoltáréneke van. 2. Más bibliai helyekből merített énekei. Már az istentisztelet rendezésekor szükségét látta, hogy az úrvacsorához német Sanctüst írjon az eddigi latin helyett s ez Ézsaiás 6, 1—4. verse alapján sikerült neki igen szépen. Kezdő sorai: Jesaia dem Prohpheten das geschah, Dass er im Geist den Herren sitzen sah. Magyarra ezt nem régiben Vietorisz József kiváló poétánk fordította le : Ézsaiás próféta látta őt. 3 Luther ennek a dallamát is maga írta és Walther János a jeles zenész nagy dicsérettel szólt róla. íráshelyekre támaszkodnak katekizmusi énekei is. A tízparancsolatot kétszer is versbe foglalta, a hosszabb : Diess sind die heiligen zehn Gebot s a rövidebb forma : Mensch, willst du leben seliglich. Van verses Miatyánkja Máté 6. része szerint : Vater unser im Himmelreich. És Máté 3. része alapján külön énekben szól a keresztségről is : Krisztus Urunk Jordánhoz ment. (Christ unser Herr zum Jordan kam. Zengedező 277.) Lukács 2, 25—32. verse alapján írta meg Simeon énekét : Elmegyek békével s vígan. (Mit Fried und Freud ich fahr dahin. Zengedező 85.) A Jelenések könyve 12. része alapján írt éneket a ker. egyházról : „Sie ist mir lieb, die werthe Magd". Végül ebbe a csoportba tartozik, mert hiszen a karácsonyi evangéliumból, Lukács 2, 8—12. verseiből indul ki Luther bájos gyermekdala : Mennyből jövök most hozzátok. (Vom Himmel hoch da komm ich her.) Ez az ének és ahogyan Jánoska fiához írt levelében gyermekek számára a paradicsomkertet festi, ezek mutatják, hogy Luther igazi költő volt. Egy amerikai festő az utóbbi levél tartalmát külön gyönyörű szép festményben örökítette meg. És ha e gyermekdalt az „Erős vár" hősi éneke mellé állítjuk, micsoda ellentét a tárgyban, hangokban és színekben. Két ily ellentétes és a maga nemében mégis remek éneket csak nagy költő írhatott. Luther e gyermekdalában még a régi karácsonyi játékok, e kezdetleges egyházi drámák reminiscenciáit találjuk meg, hol a gyermekek a jászol körül énekeltek és táncoltak. Benne van a „singen, springen", sőt az alnémet „Suse, Ninne" (aludj babám), a bölcsődalok becéző szava is. Ezt a németek maguk is megsokalták és Wiegenliedlein szót tettek a helyébe. A magyar fordítás pedig eleitől fogva elhagyta, nem tartván templomhoz illőnek. A gyermeki hanggal Luther a népieset is egyesítette. Hiszen az első versszak egy régi népies ének (Rätsellied) utánzata, melyet falun a hársfa alatt körtáncot lejtve szoktak énekelni : Ich komm aus fremden Landen her Und bring euch viel der neuen Mär, Der neuen Mär bring ich soviel, Mehr dann ich euch hie sagen will. Még a régi dramatikus formának nyoma is megvan az énekben. Az angyal szól először, azután a hallgatók a jászolhoz lépnek, beszélgetnek maguk között, majd a pásztorokat követik. Azután a költő a maga szívéhez beszél, a gyermek mezítelenségét összeveti a mennyei király gazdagságával s mivel másutt nincs helye, a maga szívébe hívja szállásra. Drága költői ajándék ez a keresztyén gyermekvilágnak, de a szívében gyermekies gyülekezetnek is. Luthert ez énekre saját gyermekei, a karácsonyestén ugrándozó Jánoska és Lenke inspirálták. Csak 1535-ben jelent meg az ének először, midőfT Luther már boldog családapa volt. Magyar énekeskönyvünknek is drága kincse. Luther elsőben 1535-ben egy világi népdal hangjegyeivel adta ki (Im Thon, wie man umb Kränze singt), de Luther ezt később mégsem tartotta a templomhoz méltónak s 1539 óta a mostani szép dallamával éneklik, mely bizonyára Luthertől való. Az új weimari kiadás is igen valószínűnek mondja ezt. (35. köt. 524. 1.) 3. Latin himnuszok fordításai és átdolgozásai. Ezek közül német fordításban eddig még ismeretlen volt: „Adj békességet, Űr Isten" (Verleih uns Frieden gnädiglich, Da pacem, Zengedező, 995. 1.). Még Nagy Gergely korából, a VI. század 3 Masznyik, Luther M. művei IV. köt. 474. 1., az eredeti hangjegyekkel.
