Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Debrecen 1928. (Különlenyomat a Theologiai Szemle 1926. és 1927. évfolyamából)
II. Luther, a zeneértő.
protestáns énekeket is vett fel több, vagy kevesebb átalakítással. Ilymódon vette fel Luther két énekét is : Vom Himmel hoch da komm ich her és Ach Gott vom Himmel sieh darein. 35 így Luthert már most az a kettős dicsőség érte, hogy karácsonyi énekét nem csak a német katholikusok, hanem a Cantus Catholici kötetébe a magyar jezsuiták is felvették. Sőt Bogisich még 1886-ban is méltónak tartotta a közlésre s a szövege mellett a „szép lendületes" dallamát is megdicsérte. Nem tudjuk, a kath. szerkesztők németből vagy latinból fordították-e, vagy pedig ők is a magyar protestánsok korábbi fordítását dolgozták át. De gyarló munkát végeztek. Valamely felvidéki tót páter a sok kicsinyítő raggal ime így formálta át Luther énekét: Nagy Istennek szent angyala Magas mennyből alá szállá És pásztorok mellé álla, Nagy vígan nekiek szólla. Mennyből jövök most hozzátok, Távozzék messze már átok : Nagy örömöt most hirdetek, Mely üdvösséget hoz nektek. Ez mai nap kis gyermecske, Szűztől született szépecske ; Szíveteknek édesecske, Nagy jókkal teljes edényke. Sat. Benne van ez az ének „Mennyből jövök" kezdő sorral Illyés András erdélyi r. kath. püspök „Régi és Uj Énekek" kötetében is, mely Nagyszombatban jelent meg. (Szathmáry J. Pr. Szemle 1892. 476.) Tagadhatlan tehát, hogy Luther a szép énekeivel behatolt úgy a németi mint a magyar katholikusok énekeskönyveibe. Még az Erős vár, a reformáció harci dala is útat tört az ellenfél templomaiba, bármennyire tiltakoztak is ez ellen Oláh Miklós és Pázmány Péter szigorú kánonai. Harsányi István kimutatta, 35 hogy a Jövel Szentlélek Úristen, Mint a szép híves patakra, Dicsőült helyeken st. szintén megtalálhatók a Cantus Catholici kötetében. Kájoni János csíksomlyói franciskánus 1676. Cantionale Catholicum c. könyvébe Harsányi szerint 144 éneket vett át Gönczy György énekesének 1654 évi lőcsei kiadásából s emiatt eretnekséggel is megvádolták. Bogisich Mihály maga is elismeri, hogy Illyés István esztergomi kanonok Soltári Énekei közé még 1693-ban is felvette „a híres protestáns zsoltáréneket : Erős várunk nekünk az Isten" s emellett több francia zsoltárdallamot is. (Magyar egyh. népénekek a XVIII. sz. 29. 1.) Gönczy könyvének XVII. századbeli kiadásai közül legtöbb új ének van a lőcsei. 1654-ik éviben. Az itteni 14 új ének között találjuk meg először Luther gyönyörű szép pünkösdi énekét is, melynek kezdő sorai: „Jövel Szentlélek Úristen, Töltsd bé szíveinket éppen". Fentebb (Th. Sz. 1926. 904.) láttuk már, hogy a XI. századból való egystrófás antifonához miként írt Luther két újabb versszakot is. A latin eredetit Szilády Áron közli (RMKT. I. 370.) Kálmán Farkas szerint már Batizi András fordította volna ezt az éneket. Az ő véleménye vezette félre az új dunántúli ev. énekeskönyv szerkesztőit. Szügyi József Skariczában, vagy Gelei Katona Istvánban keresi a fordítót. De számba kell itt vennünk Regius KirályJakab rozsnyói evang. lelkészt is (f 1650), akinek ugyanezen lőcsei 1654. évi kiadásban jelent meg két éneke : Kegyes Jézus én imádságomra és Én Istenem, sok nagy bűnöm (Rutilius Márton weimari lelkész után németből). S e kettőn kívül Kálmán Farkas még a „Mennyből jövök" fordítóját is Regius Károlyban véli megtalálni. 37 Valószínűnek kell hát tartanunk, hogy ezt a nálunk ily későn feltűnt két Luther-éneket, a karácsonyit és a pünkösdit, a rozsnyói evang. lelkész for36 Koch E. i. m. II. 432. Weimari kiadás 35. k. 263. 1. Bogisich i. h. 52. 3i Harsányi I. A reformáció hatása a magyar közművelődésre. Spatak, 1918. 9. 1. 37 Kálmán F. Prot. Egyh. és Isk. Láp 1883. évf. 85. 1.
