Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

Előszó

De mennyi volna még itt a megirni és kikutatni való! Az evang. egyházi életnek micsoda fontos központjai és virágzó helyei voltak itt dunántul Sárvár és Csepreg s bizony szép kevés az, a mit róluk tudunk. Ez utóbbi városnak monográfiáját s benne az evangélikus időszakot is egy katolikus káplán, Farhas Sándor, irta meg. De mennyivel tisztábban világithatná meg az ottani történeteket egy protestáns történetire ! Tekintélyes városi gyülekezeteinknek: Sopronnak, Győrnek, Kőszegnek, Komáromnak, vagy régi artikuláris helyeinknek Nemes* Dömölknek, Nemes-Kémek, Nemes-Csoónak, Vadosfának részletes egyháztörténetei még szintén nem láttak napvilágot. Pedig egész kerületünknek egyházi élete mintegy góczpontokból innen sugárzott ki, vagy itt központosult össze. *) És nem csak terület, hanem időszak is van így hazai egyháztörténetünkben, mely még a történetírók által kellőleg feldolgozva nincsen. Ilyen időszak a 18, századnak azon négy évtizede, mely Mária Teréziának uralkodására esik. Majdnem másfél századévnyi időköz választ már el bennünket eme kortól. Elég idő arra, hogy a történelem elfogulatlan, tárgyilagos bírálatot mondhasson felette; s még nem oly nagy idő, hogy ama kort. feltüntető hiteles források felkutathatók nem volnának. S e részben mégis csak vajmi kevés történt! *) Mülhfier Mátyás a soproni evang. főtanoda történetében (megjelent Sopronban 1857-ben) az evang. gyülekezet nevezetesebb eseményeire is kiterjeszkedik. Chernél Kálmán, „Kőszeg jelene és múltja" cz. monográfiájában (Budapest, 1878.) különösen pedig ennek W. L. S. Lechner (= W. Schneller) által eszközölt német fordításában az ev. egyház történetére vonatkozó sok fontos adat is van, A győri evang. templom jubileumára készült emlékfüaetben Cserhalmi István is közöl néhány adatot az egyház régebbi történetéből,