Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)

Jókai is még a komáromi kálvinista templomban vagy Pozsonyban ismerte meg az „Erős várt'

;

. Erről mondja regényében: „Milyen hatása van ennek a zsolozsmának minden emberre! Hogy kiszáll a lélek minden arcra, úgy tetszik, mintha világosságot sugároznának ki. A lelkesedés szent tüze gyújtogat. „Erős várunk nekünk az Isten!" Benne van e dalban minden, ami az embert a föld sarából fölemeli: a szabadságvágy, a hazaszeretet, a testvérvonzalom, az önfeláldozás, a jellemerő, egész fel az istenimádásig".

1

) Hegedűs István Longfellow nyomán fordította le Luther első szép költeményét „Vértanuk hamvai" címen: Szórd szerte a szeleknek Vagy hullám-árba dobd: Ne félj, gondozva lesznek A szentelt hamvak ott. Szétszórt porukból ébred Űj élet mindenütt, Tanúbizonyság végett Terólad, Istenünk.

2

) Hans Sachs versének „A wittenbergi fülemilének" is akadt magyar fordítója: Hajnalodik, ébredjetek, Vidám daltól zeng a berek, Halld, mint csattog a fülmile, Csak úgy cseng a bérc, völgy bele.

3

) A wartburgi jelenetet Kozma Andor örökítette meg „Az ördögűző ténta" című, nagy igazságot rejtő remek költeményével. A losonci Farkas Wolf Lajos újabban igen szép drámát is írt Lutherről, amelyben teljes joggal szerepelteti a mi Dévai Mátyásunkat is Luther és Bóra Katalin családi körében.

4

) Dr. Szelényi Ödön „Luther a költészetben" és „Luther alakja a drámai költészetben" értekezéseket írt a reformátorról

6

) Még Radó Antal is „Wacht am Rhein" című világháborús versében az Erős várunkat a „magyar vallás himnuszának" nevezi, melyet „Németország földjén *) Jókai M. A lőcsi fehér asszony I. k. 19. I. 2

) Vasárnapi Üjság 1891. 711. 1. 3

) A mi Otthonunk Könyvesháza 1. sz. Pozsony 1893. Ford. Payr S. *) Luther. Ünnepi játék. írta: Wolf József. Losonc 1917. A nógrádi evang. esperesség kiadása. 5

) Prot. Képes Naptár 1918. 34. és Ösvény 1920. 22.