Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)
A vershez, mely nagy vitára adott okot, Grünler Gottlieb soproni kántor külön zenét is írt s a soproni templomban adták elő. A három- és négyszázados ünnepeket is még nagyobb keretben és áldásos, szinte korszakos maradandó hatással ünnepelték meg a magyar evangélikusok is. Drága és becses volt a magyarságnak minden jel és emlék, mely valamikép a nagy reformátorra utalt. Sopron piacán 1524-ben ugyan elégelték Luther iratait, de a város később örömmel fogadta és muzeális kincsei közé zárta, midőn Luthernek egy eredeti levele került birtokába. Ahol Magyarországról talán semmi egyebet sem tudnak, ott is tudják és számba veszik, hogy Luthernek egy levelét Sopron őrzi a levéltárában. Jörger Dorottyának, egy kegyes osztrák mairónának írta Luther ezt a levelet 1537 június 3-án. S a családnak valamelyik katona tagja ajándékozta később a városnak. Jörger Károly gróf (f 1697) második férje volt Thököly Katalinnak, Imre nővérének, akinek alakja a soproni szép Szentháromság-szobron látható. 1 ) Még becsesebb emlékei vannak Luthernek Budapesten: „A keresztyén ember szabadságáról" című művének és a 109. zsoltár magyarázatának eredeti kézirata. Valamint ott van az egyetemes evangélikus egyház levéltárában Luthernek eredeti végrendelete, melyért ma is irigyel bennünket Németország. Jankovics Miklós, a szerencséskezü magyar gyűjtő szerezte meg és ajándékozta az egész kis vagyont érő kéziratot egyházunknak. 2 ) Nagy hatást gyakoroltak a magyarokra eleitől fogva Luther művei, kisebb és nagyobb iratai. Ezek közül a Kis Kátét kell első helyen említenünk. Dévai Mátyás az Orthographia Hungarica című Ábécés könyvébe egész részleteket átvesz Lutheitől: a gyermeki imádságokat, az asztali áldást, a szentírásbeli helyeket, az angyali üdvözletet, a keresztvetést, az imádságok bevezető szavait. Már idősb Révész Imre kimutatta, hogy mind ezek szószerint Luthertől valók, de Dévai nem az eredeti német kátét használta, hanem ennek még 1529-ben megjelent latin kiadását, mert hiszen Dévai, mint maga bevallja, nem tudott németül. 3 ) Luther és Dévai szolgált azután mintául a többi magyar kátéírónak is: Gálszécsi Istvánnak (A ker. tudományról való rövid könyvecske, Krakó, 1538.), Székely Istvánnak (Ke*) Luther levele Sopron város levéltárában. Payr S. cikke. Evang. Egyházi Élet. Sopron, 1917. 340. 1. 2 ) Doleschall E. S. Luthers Testament, Budapest 1881. Payr S. Luther sajátkezű végrendelete Budapesten. Ev. Egyh. Élet 1917. 408. 1. Masznyik E. Luther művei VI. 421. 3 ) Id. Révész, Dévai élete 111. 1. Ifj. Révész J. Dévai R. M. tanításai 113. 1.
