Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)
resztyénség fundamentumáról való tanúság, Krakó, 1538 és 1544.), Batizi Andrásnak (Kor. tudományról való könyvecske, Krakkó, 1550 és 1555.), Bornemissza Péternek (Első könyvecske kicsin gyermecskéknek a ker. hitnek tudományáról (Sempte 1577). Heltai Gáspár is, aki 1543 elején, tehát még Luther életében ment ki Wittenbergbe, Catechismus Minor című kátéját (Kolozsvár, 1550.) dr. Lakos Béla tanulmánya szerint Luther nyomán írta. A kolozsvári Heltai— Hoffgref-féle nyomdának ez a magyar Luther-káté volt az első terméke. Nagyobbik magyar kátéját is Heltai (Catechismus, Kolozsvár, 1553.) valószínűleg Luther nagy kátéja alapján készítette. 1 ) A XVI. század végéről is maradt a Könyvszemle (1881. 247.) szerint egy hiányos Luther-káté a hely és az évszám jelzése nélkül. Damankos Madarász Márton eperjesi lelkész 1629-ben Lőcsén adta ki Luther Kissebbik Katechismusát s eztán a végtelen sok kiadásból különösen a Győri Káték (először Halle, 1709.) és a Pálfy József által sajtó alá rendezett s a soproni tanítóképző által kiadott Luther-káték váltak ki. A jubileumi évre Kiss Samu írt „Dr. Luther M. négyszázéves kiskátéja" című alkalmi füzetet (Győr, 1929.) és egyetemes ev. egyházunk is díszes hasonmás lenyomatban az eredeti fametszetekkel adta ki Luthernek ezt az örökbecsű művét. (Budapest, 1929.) Luther Nagy Kátéját pedig magyar fordításban csak most adta ki először az „Emmaus felé" szerkesztősége (Sopron, 1930.). De kéziratban már ez is megvolt 1619-ben Pálházi Göncz Miklós győrpataházi ev. lelkész és dunáninneni püspök fordításában. 2 ) Lefordította Pálházi Göncz ugyanekkor Luther második nagybecsű hitvallási iratát, a Schmalkaldeni Cikkeket is, de ez is kéziratban maradt. Újabban dr. Masznyik Endre fordította le és adta ki Pozsonyban, 1900-ban. Luther 95 tételét lefordította és magyarázatokkal ellátva kiadta Paulik János (Budapest, 1899). A reformáció jubileumára a 95 tételt díszes formában Vértesi Zoltán magyarbolyi lelkész is kiadta (Budapest, 1917). Paulik János füzete: Miért égette el Luther a pápa iratait? (Budapest, 1900.) Luther három alapvető iratát (1. A német nemzet keresztyén nemességéhez. 2. Az egyház babiloni fogságáról. 3. A keresztyén ember szabadságáról.) magyarázó bevezetésekkel dr. Masznyik Endre fordításában a Magyar Prot. Irodalmi Társulat adta ki Budapest, 1901). Majd a Luther-Társaság is 1904 óta „Dr. Luther Márton *) Szabó K. Régi M. Könyvtár I. 22. és 31. sz. Lakos B. Heltai G. és kora. 7. 1. 2 ) Payr S. A Concordia-könyv legrégibb magyar fordítása. Ev. Egyh. és Isk. 1900. 332. 1.
