Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Második időszak.A pietizmus és a felvilágosodás kora
közli, így írja le: „Hosszú lila posztódolmány (tóga, reverenda) szürke zsinóröv; efölött hosszú mente, melynek ujjnyílásán fehér prém van; fekete csizma és széleskarimájú nemezkalap". Nemes Mihály szerint ez „az a bizonyos vaskalap" (mellyel a szigorú orthodox papokat szokták gúnyolni). A már említett képcsoportban Nemes ezt a Marsigli-féle papi alakot is közli. A vízfestmény a M. N. Múzeum (198. Oct. Germ. jelzésű) XVII. századbeli kéziratában van meg. „Fekete posztó tóga és rókatorokkal prémezett jó mente" volt a református lelkészek rendes szokott ruhája még a XVIÍI. század elején is. (Révész K. Gyöngyösi Pál 82. 1.) A XVII. század vége felé tűnik fel a magyar református lelkészeknek egy jellemző, több mint harmadfél századon át használt és mai nap is meglevő hivatalos ruhája: a palást (pallium). A franciák közt jött ez legkorábban divatba. XIV. Lajos korában Észak- és Középnémetországban is átvették a lelkészek, az evangélikusok is. Poroszországban és Württembergben 1811. kormányrendeletre hagyták el a palástot és vették fel e helyett ott is a Luther-talárt. (Rietschel G. i. m. 151.). Valószínűleg a régi r. kath. pluviale (vecsernyepalást) maradványa ez a papi ruha, melyet délutáni istentiszteleteken és körmeneteken szoktak viselni. Régente csuklyája is volt, hogy esőben a pap fedetlen fejét megvédje, innen a neve (pluviale, esőköpeny). Későbbi formáját (keskeny, fekete, földig érő, elől nyitott köpenyke, a nyakon szalaggal megkötve) a francia abbék kezdték viselni. 40 A magyar lelkészek közül a gályarabok történetéből jól ismert Sellyei István pápai és Harsányí István rimaszombati ref, lelkészek arcképein látjuk az első ilyen papi palástokat. Sellyei arcképét 1676. Mayer Konrád zürichi festő festette, a Horner városi könyvtáros birtokában levő képen pedig Sellyei és Harsányí egy vásznon vannak lefestve. A képek tehát hitelesek. 41 A palást azután lassanként szinte megkülönböztető ruhája lett a ref. lelkészeknek. És a magyar evangélikusok között is sok helyen, ahol még a Luther-talárt nem fogadták el, palástot és reverendát viseltek a lelkészek. A pietizmus és a felvilágosodás kora. A pietizmusnak nevezett gyakorlati keresztyénség képviselői ellenfeleik előtt a hitvallásokhoz való hűségüket akarták igazolni. Egyházi külsőségekben, a papi ruhában sem akartak tehát újítóknak feltűnni. Spener Fülöp és Francke Ágoston jól ismert arcképeik szerint Luther-talárt viseltek Mózes-táblákkal. Igaz, hogy az öreg Spener annak a kornak divatja szerint már 40 Csikesz Sándor papi családjában ma is él a szájhagyomány, hogy az ö őseik már a XVIII. században a francia abbék palástját viselték. 41 Rácz K- A poz onyi vértörvényszék áldozatai. Lúgos 1909. 89. 1 A képek közölve: Payr S. A m. prot. gályarabok. 3. és 6. 1.
