Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

Gárdonyi, a kezdő hírlapíró Győrött

ezt én már külön műben meg is írtam. Persze az ellenlapok satöbbi." Rábel szerint Szávay a hírlapjában a heti műsorról beszámolva csak ezt írta: „Péntek, Gárdonyitól a Divatgróf — Spongya!" Divatos volt akkor egy pesti Millöcker-féle operettből átvett ez a mondás: „Spongyát rá!" Gárdonyi azonban a bukott darabját jónak tartotta s az ellenlap (Győri Közlöny) bírálóját a Garabonciás Diákban erősen ledorongolta. Rábelnek Gárdonyi a győri első munkáit (Szerelmes történetek 1886. A szépség titkai, Cyprian, A szerelem titkai 1888), mint dedikált példányokat adta emlékül. Az elsőt díszkötésben aranyvágással ezzel a bejegyzéssel: „Kedves barátomnak és írótársamnak R. L. úrnak szíves emlékül, Győr, 1888. febr. 5. Gárdonyi." Cyprian című regényét pedig ezzel: Tek. Rábel László úrnak, a fenkölt szellemű ifjú poétának — Gárdonyi." Rábel akkor elismert jó verseket írt a győri lapokba. Rábel birtokában megvan Szávay fentebbi vígjátéka, a „Bosporus" is (Győr 1888.) dedikált példányban, ami ma nagy könyvritkaság. Rábel szerint is Gárdonyi Győrött igen félénk, szögletes, begombolkozott és szófukar hírlapíró volt. Csak Szávayt tegezte, a többi munkatársát megurazta. Talán azt várta csupa szerénységből, hogy a fiatal jogász urak szólítsák fel őt a te-pohárra. Eletéről, családjáról, viselt dolgairól soha egy szót sem szólt. Pedig néha egész éjjel együtt mulattak. Gárdonyi keveset ivott, de örökké pipa volt a szájában. Házasságáról a barátainak sem szólt. Ezek másoktól hallották. Egyszer csak az utcán látták egy nővel. De ekkor sem vele és mellette ment, hanem egy kissé hátrább oldalvást. Bizony félszeg embernek tartották. Barátait azért megbecsülte. Rábelnek „Az én falum" köteteit évek múlva 1913. küldte meg. Egyszer a vasúton találkozván vele, Gárdonyi esdve kérte a barátját, hogy a „Szerelmes történetek" győri kötetét adja neki vissza, inkább két más díszkötetet küld helyette. Búcsúzáskor is újra kérte és szívérekötötte. De Rábelnek épen ezek az ifjúkori emlékek voltak kedvesek, melyek ma már nagy ritkaságok.*) Gárdonyi maga is később igen kevésre becsülte a győri írásait, sőt szégyenkezett miattok, megtagadta őket. Szávayt egyenesen felkérte, hogy ahol ilyen kezükbe akad, azt semmisítsék meg. Hasonló kérést intézett másik győri jó barátjához, Benedek Vincéhez, a későbbi igazgatóhoz is, aki sokszor segített neki szerény lakásán a korrektúrák olvasásában. Kalma István és Könczöl László református tanítók is jó barátai és munkatársai voltak. Győrött is nagyon ragaszkodott kartásaihoz, a tanítókhoz. Ezeknek bizalmasan már ekkor elmondta, hogy az ő apja is evangélikus volt, de Somogyban házasságkötésekor reverzálist csikartak ki tőle s így lett ő r. katholikus. Barátai közül Benedek igazgató is még él. ő indítványozta, hogy győri lakóházát emléktáblával jelöljék meg, amit a Győri Altalános *) Rábel L. ny. árvaszéki elnök szives közlései.