Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

Gárdonyi, a kezdő hírlapíró Győrött

Gárdonyi, a kezdő hírlapíró Győrött. Gárdonyi pályafutását ifjúkoromtól fogva figyelem,nel kisértem, mert nagy meglepetéseket, a keveset ígérő szerény kezdet után fényes sikereket rejtett magában. Első vergődéseinek mint kortársa én is szemtanuja voltam. Akkor volt ő kezdő hírlapíró Győrött (1885—88), mikor én is ott mint káplán és titkár kezdtem pályámat Karsay Sándor evang. püspök oldalán. Pereszlényi János győri református lelkész, Gárdonyi első patrónusa és ennek Gyula fia, ügyvédjelölt, Gárdonyi barátja és munkatársa, aki éveken át mellettem ült a pápai kollégium padjain, áldott emlékű jó barátaim voltak. Többször voltam látogatóban náluk abban a költői rendet sugárzó nagy tanácsteremben, amelynek egyik sarkában Pereszlényi lelkész a nyári vendégek ágyát engedte át Gárdonyinak, hogy szállása legyen, s dolgozószobának használhassa az egész nagy helyiséget is. Valahányszor az utcán vagy a hittani órákon találkoztunk, szóba került a vékony dongájú, de nagyratörő fiatal tanító is, ki a bizonytalanért hagyta el állását. Több más győri barátom is érdeklődött iránta s beszélgettünk róla. Gárdonyi győri éveit, amint ezt már Szávay Gyula is felpanaszolta, a lexikonok és az életírók rendszerint kihagyják, nem ismerik. Ez pedig nagy hálátlanság Győr városa s különösen a lelkes buzgó református pap iránt, ki a 22 éves dabronyi r. kath. tanítót az új pálya kezdetén házába fogadta és asztalához ültette. A költő életében nagy jelentőségű volt ez a három esztendő. Itt volt kezdő újságíró, itt próbálgatta szárnyait. De az első kísérletek bizony gyengén sikerültek. Maga Gárdonyi is bevallja : „Kövek alatt nőtt fű vagyok, sok idő kellett, míg ki tudtam bújni a levegőre." Móra Ferenc és Szabolcska László szerint is: „Aludt benne az erő, mint csiszolatlan rubintban a fény." És így ítéli meg Kéky Lajos is: „Művészete megkapó képét nyújtja a csekélyértékű kezdetből magasba szökkenő haladásnak."*) Szávay Gyula, a szegedi árvíz által kiöntött győri jogász, akinek szintén Pereszlényi volt kezdetben az egyik patrónusa, 1882 óta szerkesztette Győrött a „Garabonciás Diák" című élclapot. Fiatalok voltak a munkatársak, köztük Antal Géza pápai diák, a későbbi püspök és Csatkai Ignác győri diák, a későbbi jeles soproni orvos. Gárdonyi is mint fiatal falusi tanító ide küldözgetett be cikkeket. Csatkai dr. írta később ezekről: mikor a dabronyi tanító „Szellemi szalámi szeletek" című írásait beküldte, „az ilyenekre edzett szerkesztőség mégis elszörnyedt s még a papírkosár sem hitte volna, hogy a beledobott borzalmak írója valaha kiváló költő lesz."**) Mi is, fiatal papok és *) Szabolcska L. Gárdonyi G. élete, Temesvár 1925. Kéky L. Gárdonyi Géza, Bpest 1926. **) Amikor Gárdonyi G. és Csatkai dr. együtt csinálták a Garabonciás Diákot. „Sopronvármegye" 1922. nov. 4.