Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

Hogyan lett Ziegler Sándor fia római katholikus ?

szentkirályi major előtt ásott közös sírba. Az ének írófa egy névtelen csepregi diák volt: Egy szegény deák e verseket szerzé, Ki szemeivel mind ezeket nézé, Mikor veszélyben forgana élete, Kit az Űr Isten fegyvertől megmente. Őseink e verset számos kéziratban hagyták fenn és nagy áhítattal olvasták különösen Bük, Szakony és Nemeskér falvakban. Nyomtatásban először Farkas Sándor akkori káplán adta ki Csepreg történetében (Bpest 1887). Másodszor pedig tíz kézirat egybevetésével és a hibák helyreigazításával e sorok írója. (Dunántúli Egyháztört. Emlékek. Sopron 1910.) Ez a visszaemlékezés is arra mutat, hogy Gárdonyi apja Nemeskéren erős evangélikus légkörben élt. De később a gyülekezeti vallásos életből kizökkentette a bécsi vándorlás, majd a szabadságharc idején a katonáskodás. Az bizonyos, hogy Somogy megyében, midőn nősülni készült és reverzálist köve teltek tőle, nagy gyengeséget árult el. Ezt az esetet is elbeszélte kiskorú fiának. Egyháza iránt elkövetett hűtlensége bántotta később, mentegetni próbálta magát, a plébános erőszakosságára hárította a vétket. Gárdonyi így mondja ezt el, amint apjától hallotta: „A házasságkötés (1856-ban) sok bajjal esett. A környéken (Szőllősgyőrök körül) csupa katholikusság van. A győrki pap azt mondta, nem esketi őket össze máskép, csak ha minden gyermekét katolikusnak keresztelteti. Apám ezt alkalmi zsarolásnak nevezte, de aztán mégis megadta magát; arra gondolt, ha gyermeke lesz és nagykorúságot ér, majd kinyílik a szeme s nincs arra kötelezve, hogy a római egyházban (sic!) meg is maradjon. így lett ő apámmá, a leány anyámmá és így lettem én római katolikus." (Jövendő 1903. 22. sz. 33. 1.). Ahogyan a költő ezt itt elmondja, nem nagy tiszteletre mutat a r. kath. egyház iránt. Kilátszik belőle, hogy az eskető plébános eljárását Gárdonyi maga is alkalmi zsarolásnak tekintette. Ez a Gárdonyi-féle elnevezés a vallási és családi békét veszélyeztető s annyi gyűlölködést és keserűséget szülő reverzálisokra nézve az egyházi nyelvben szinte műszónak (terminus technicus) kínálkozik: „alkalmi zsarolás." Üzleti emberek szoktak ilyent elkövetni. Gárdonyi életírói is mentegetni próbálják az apját: hogy a legközelebbi református templom is 20 kilóméter távolságra volt Győröktől, téli időben odajutni bajos és a falusi esküvő rendezése is nehezen ment volna, sat. Egy másik életírója szerint pedig mintha Ziegler buzgó katolikus menyaszszonya kedvéért könnyen és szívesen adta volna a reverzálist. Gárdonyi ezt másként hallotta az apjától. A költőnek sem tetszettek az ilyen jogtalan és erőszakos elkeresztelések. Műveiben ő is csípősen említ ilyenféle esetet, de változatosság kedvéért a kálvinistákra fogja rá, hogy azok sem jobbak. Göre Gábor bíró úr az önéletrajzában Nagykörösről