Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

Ziegler János Kristóf, Gárdonyi nagyapja Nemeskéren. A lelkész és a lakatos komasága

Ágfalván lakott id. Ziegler Ádám, akinek fiát, ifj. Z. Ádámot 1820. Rusztra választották meg tanítónak. Több Ziegler nevű értelmes és tekintélyes gazdálkodó van Ágfalván ma is. Mind evang. vallásúak. Ruszton, ahová dr. Gárdonyi József, a költő fia, családjuk ősi fészkét helyezi, csak a fentebbi Ziegler Ádámot ismerjük, aki Ágfalván született és 1820—1860-ig volt Ruszton tanító. íme a jeles „pipás kántor" családjából az első iskolamester hazánkban! Korábbi Zieglert itt nem ismernek. A ruszti Schreiner Terézt vette feleségül s bécsi fiánál 1862. Oberdöblinben halt meg. János Károly nevű fia, aki Ruszton 1827. született, Bécsben volt evang. lelkészjelölt s azután vallástanár. Egy igen művelt svájci református nő, az Yverdenből való Vaucher Lujza volt a felesége. Nyugalomba vonulásuk után Ruszton laktak, a nő 1912. a férfiú 1913. halt meg. E művelt evang. lelkészpárnak egyik fia, Arthur ma is reálgimn. tanár Reichenbergben. A vakációkat Ruszton a szüleinél szokta tölteni. A bécsi Ziegler papék másik fia, Károly Gyula Ruszton 1863. okt. 16. született és ma Bécsben a világkereskedelmi főiskola magnificus rectora. 70-ik születésnapjára a svájci Bernből most kapott tiszteletbeli doktorátust. Ez is előbb minden nyarat Ruszton töltött, időnként most is eljön ide nejével, fiaival és unokáival. Részt vesznek a reformáció ünnepén és koszorút visznek ki szüleik sirhalmára. íme Gárdonyi oldalági rokonságából bécsi egyetemi tanár lett, aki még most is Rusztra zarándokol. (Kasper József ruszti esperes szíves közlése.) Sopron megyében még mint fentebb láttuk, Kaboldon Ziegler György posztós tünt fel, akinek fia, Mátvás 1686-ban Sopronban nősült s itt előkelőbb, vagyonos ember volt. Vasmegyében Kőhalmon (Steinberg) Nádasdy Ferenc grói falujában volt evang. lelkész Czigler Miklós, aki magyarosan írta a nevét s Nemesládonyban 1647. jún. 25. írta alá hitvallási könyveinket. Jelszava volt: Crux Christi Corona mea. Mosón megyében is Németjárfalun voltak Zieglerek. Innen költözött be Ziegler Mátyás 1743. Győrbe, hol a polgárok közé is felvették (1789). Czigler János 1887. a győri evangélikusok igen buzgó gondnoka volt. Hadnagy fia a világháborúban halt meg. S végül megemlítjük még Ziegler Margit fiatal költőnőt egy irredenta verspályázat győztesét, ki legutóbb Budapesten a Luther-szövetség vallásos estélyen olvasta fel költeményeit igen nagy sikerrel. Ziegler János Kristóf, Gárdonyi nagyapja Nemeskéren. A lelkész és a lakatos komasága. Nemeskér egyháztörténeti nagy jelentőségén kívül a magyar hazafias nevelés terén is nagy érdemet szerzett már a XVIII. században is. Ennek iskolájában lett lelkes magyarrá a felvidéki tótajkú Ribini János, kiváló tudós tanár, majd lelkész, aki már

Next

/
Oldalképek
Tartalom