Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

Előszó. Sopron egyháztörténetének jelentősége.

val a XVII. században örvendhessen erőteljes virágkorának. Az osztrák protestáns számüzötteknek is több mint egy századon át Sopron ád menedékhelyet. Az Auersperg, Ditrichstein, Herberstein, Trautmannsdorf, Zinzendorf stb. osztrák főnemesek előkelő udvarukkal értékes szellemi és anyagi tőkét hoznak ide s hitvalló hűségük és áldozatkészségük hatalmasan növelte a soproniak vallásos buzgalmát és önérzetét. A gyászos évtizedben I. Lipót uralma alatt Sopron az egyetlen kiváltságos hely, hol két imaházban három lelkész hirdeti az igét s bár korlátolt, de mégis nyilvános vallásgyakorlata volt egyházunknak. Ide járnak istentiszteletre a dán és svéd követek Bécsből, ide költözik Grácból a brandenburgi Hohenzollern-házból való Eggenberg hercegné is, hogy a legszomorúbb évtizedben legyen itt vigasztalója és hatalmas pártfogója evang. hitrokonainak. Az 1681. évi országgyűlésen is az alkotmányosságnak és legalább részben a vallásszabadságnak helyreállítása itt Sopronban történik. A XVI. és XVII. században Sopronnak egész kultúrája protestáns vallásos alapon nyugszik. Ennek szelleme hatja át egész művelt polgárságát. Hűmmel, Dobner, dr. Lackner, dr. Artner, Zuána, Wittnyédy és Serpilius a polgárság köréből kiemelkedett protestáns jogtudósok, kik nem csak a város életében, hanem országos közügyekben és az irodalomban is érdemeket és hírnevet szereztek. Magyar nyelven az első orvosi munkát a protestáns Szigeti Frankovics Gergely soproni orvos írta és adta ki (Monyorókerék 1588.) s utána Scholz, Lőw, Gensel dr. stb. írtak orvosi műveket. Lackner Kristóf már 1604. tudós társaságot (Foedus studiosorum) alapít, 1619-ben pedig Esterházy Miklóssal együtt egy mértékletességi egylet számára készít alapszabályokat. Zuana Péter polgármester és Lang Mátyás lelkész 1666. egy nagyobb szabású egyházi könyvtárt alapítanak. A lelkészek és tanítók sorában is Gerengel és Beythe kora óta Kis Jánosig és Kolbenheyerig a legkiválóbb erőket (Schubert, Lang, Kövesdy, Haynóczi, Ribini, Torkos stb.) találjuk. És Sopronnak kulturmissziója nem szorítkozott csak magára a városra, hanem különösen iskolái révén eleitől fogva szoros összeköttetésben állott a vidékkel és az egész egyházkerülettel. Mint szab. kir. város önállóságára és kiváltságaira egyházi téren is féltékeny volt ugyan, de azért az egyházkerület ügyeiben is testvéri meleg érdeklődéssel vett részt mindenkor s szellemi és anyagi erejét készséggel bocsátotta a hitrokonok rendelkezésére.