Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - II. Luther iratai és tanai Sopronban a mohácsi vész előtt. 1522—1526.

életét. A plebánus által bediktált vádpontok mindegyikéről prédikált valami olyasfélét. Peck nem a légből kapta, amit állított. S a barát annál bátrabban szépíthette a maga dolgát, mert látta, hogy az egész polgárság az ő részén van, míg a plebánusra, már csak a feljelentés és a városnak rossz hírbe keverése miatt is, haragusznak. Végül az egész várost terhelő utolsó pontra nézve az elöljárók, az egész papság és a harmincadosok is kijelentették, hogy a szerzetes nem az ő megbízásukból prédikált az orthodox hit ellen és nem is e miatt záratták be a belváros kapuit, hanem mivel az régi szokása a városnak. A király iránt való hűségből teszik ezt, hogy ellenség ne törjön be a városba, míg az egész polgárság a templomban van. Ugyanazon a napon már ebéd után 1 órakor tovább folytatták a vizsgálatot. A jelenvoltak közt most Sabarí (Szapári) Miklós, a soproni johannita keresztesek preceptora is ott szerepel, aki majd szintén tanúskodik. De előbb a fővádlót és följelentőt Peck Kristófot, a Szent Mihály templom plebánusát hallgatják ki. Ez őszintén elbeszéli a feljelentés történetét, úgy amint fentebb előadtuk. A vádpontokat most is fenntartja, ismétli, sőt élőszóbeli vallomással is kiegészíti. Elmondja, hogy nem csak ő, hanem mások is hallották Kristóf barát beszédéből, hogy Máriát és a szenteket nem kell imádni (non essent adorandi). Erre a jelenvoltak s köztük a harmincadosok is kérdőre vonják a plébánost: állítsa elő a tanukat, akiktől ezt hallotta. De ő már elfeledte, úgymond, annyi év múlva (a tot annis.) A polgárságnak ez nem tetszett. „És mi nem voltunk megelégedve az ő bizonyságtételével" — íratták a jegyzőkönyvbe. Az ötödik pontra vonatkozólag, hogy a bojt nem jó cselekedet, a plebánus Knopf Kelemen soproni papra hivatkozott, aki mint 13-ik tanú állott elő és bevallotta, hogy ő azt Kristóf testvértől húsvét után való 4. vagy 5-ik vasárnap hallotta. Tehát ebben is a plebánusnak volt igaza. Ez a Knopf csak oltáros pap lehetett, A hatodik pontnál Peck plebánus egy másik franciskánus hitszónokot is belekevert az ügybe, ki harmadik előde volt Kristófnak. Mostani vallomása szerint két évvel ezelőtt ettől a másik hitszónoktól hallotta, hogy nem kell templomokat és oltárokat építeni, hanem elég a soproniaknak egy templom is. E korábbi másik franciskánusról, Kristóf elődjéről már a bevezető kihallgatás folyamán is szólt a plebánus és így neki két