Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - II. Luther iratai és tanai Sopronban a mohácsi vész előtt. 1522—1526.

felbátorítva előbb az egyház reformálását sürgették, de utóbb megfélemlítve másoknál is jobban meglapultak. A pápának és az anyaszentegyháznak — mondja Kristóf — ő már csak a szerzetesi regulánál fogva is engedelmeskedik. A szóbeli vagyis fülbegyónásról akkor szólt, mikor a tiz bélpoklosról prédikált s azt monda: azzal kezdődjék a gyónás, hogy az ember ne találjon többé tetszést a régi életében, hanem tíj életnek kezdésében keressen gyönyörűséget; végül azután menjen a paphoz feloldozást kérni és higgye, hogy megbocsáttattak bűnei az apostoli hitvallásnak erről szóló artikulusa szerint. Máriáról és a szentekről azt mondta, hogy azokat ne imádjuk olyan imádassál (adoratione latriae), amilyennel csak Istennek tartozunk és nem a teremtménynek. Hanem a szenteket csak tisztelni kell és segítségül hívni. Mindazáltal ne függesszük szemeinket felettébb az elhalt szentekre és ne feledkezzünk meg az élő keresztyén testvérekről. A bőjtölésről azt prédikálta, hogy az magában nem erény, hanem csak előkészítés az erényekre, a testnek megöldöklésére és a szellem hatalma alá való hajtására, miként Szent Gergely mondja: a bojt elnyomja a vétkeket és felemeli a lelket. A soproni papok életéről nem úgy szólott — vallja tovább Kristóf — miként a vádlevél mondja, hanem másként. Csak azt mondta, hogy eddig az olyan hívő, aki nyilvános parázna és házasságtörő volt, egy sem mert jelenlenni a misén, ma pedig a paráznák már misézni is merészelnek. „Aki találva érzi magát, álljon elő" — teszi hozzá merészen. A soproni papok uzsoráskodását is csak úgy hozta szóba, hogy a zsidók idegentől szedhetnek uzsorakamatot, mert ezt az ő törvényeik megengedik; de a keresztyéneknek irgalmasságot kellene gyakorolniuk a kölcsönadással. A mi keresztyén híveink azoknál jobbaknak tartják magokat és mégis mindenfelé adnak és vesznek uzsorakamatra úgy a világiak, mint a papok, akiknek pedig egyebek felett ki kellene tünniök a példaadásban és tanításban.

1 Bármennyire enyhíti is itt a jó Kristóf barát korábbi igehirdetésének tartalmát, de mostani vallomásából is kitetszik, hogy bizony elég erősen bírálta az egyház tanait és a papok erkölcsi 1 A kamatszedést, jóllehet a császár megengedte, még később a flaciánus lelkészek is tiltották. Payr S. Flaciánus lelkészek Magyarországban 12. 1.