Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.

akarják a városi pénztárból fizetni; a plebánust ne az evan­gélikusok válasszák, hanem csak maguk a róm. katholikusok; az elromlott kereszteket, melyek régi idő óta a város kapuja előtt állottak, az evangélikusok nem akarják kijavíttatni; Nádasdynak nem engedtek a saját telkén sekrestyét építeni stb. 1 Ezekhez járult azután a Wesselényi-féle „jó alkalom" is, melyet jól kihasználtak Sopron ellen is. 1670. után a főpapság eddig nem tapasztalt vakmerőséggel lép fel a protestánsok ellen min­denfelé. Zrinyi Miklós halála után nem volt magyar, ki az alkot­mányért sikra mert volna szállni. A bécsi udvar a protestánsokat koncul vetette a főpapságnak, hogy Ampringen kormányzó azalatt békén temethesse el az ország szabadságát. így veszett el Sopron­nak is vallásszabadsága. Az erélyes Wittnyédy Ferenc plebánus 1666. jul. elhalt. A Szentlélek-templom főoltára elé, Chehonius plebánus mellé temet­ték. Még csak ötven éves volt. Utána 1666. szept. havában a szelidlelkű, de már beteg és öreg Folnay Ferencet választotta meg a tanács, aki választott erdélyi püspök, jaáki apát és soproni beneficiátus volt. Csak két hónapig volt plebánus. Hivei be is panaszolták a tanács előtt. „Maga erejével gyakorabb ki sem mehet a házból, mások adnak neki enni, mások emelik fel az ágyból, úgy annyira elnyomorodott, hogy inkább tarthatjuk holt embernek, mint elevennek, mely dolog így levén, az ki magának sem szolgálhat, miképen szolgálna minekünk. Mi azért egyáltalán ő nagyságával contentusok nem lehetünk." Ez is mutatja, hogy ekkor Sopronban már a r. kath. világi elem is életre ébredt és buzgóbban vette az egyház dolgát. Folnay hamarosan meg is halt, nov. 15. a ferenciek sírboltjába temették. 2 Utódja, a fiatal Zichy György László (1666—74) esztergomi kanonok és jaáki apát annál erélyesebb plebánus volt. Előkelő nemesi családból származott. Atyja, Benedek mosonmegyei al­ispán, fivérei szintén alispánok, Zsigmond Vasmegyében, István Mosonmegyében. 3 A Zichyeket jellemző buzgósággal fogott dol­gához. Hű szövetségese és támogatója volt minden lépésében 1 Zsilinszky i. m. III. 182. 2 Póda E. A sopr. par. tört. 48. 1. Hagyatékából a Sztlélek templomba orgonát állítottak és egy kis harangot vettek. Jó magyar hazafi volt. Az eger­szegi vár helyreállítására 100 tallért, borainak árát pedig a dunántúli határvidék megerősítésére hagyta. Végrendelete vár. lev. Lad. XIV et L. fasc II. 70. Gamauf II. 342. 3 Zichy Antal, Egy soproni Emlék, Bpest 1886. Lyc. kvtár Eb. 408.

Next

/
Oldalképek
Tartalom