Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.

Széchenyi György, a győri püspök (1658—85). Azt a bizonyos kötelet az evangélikusok ellen ketten fonták. De Szelepcsényi primás és Kollonics bécsújhelyi püspök és magyar kamarai elnök is a kezökre játszott. Soproni gyülekezetünk Zichy idejében élte legnehezebb napjait. Az első években azonban magát Zichyt is érték elemi csapások. 1669. március 2-án nagy tűzvész pusztított Sopronban. A bécsiutcában a mészáros házában támadt s végig száguldott a Szentlélek-utcán is, hol a plebánia-házat is elpusztította a melléképületekkel együtt. Tovább terjedt azután a balfi utcában is. Összesen 138 ház hamvadt el. A város jegyzője is szól erről a pusztulásról újévi elmélkedésében: „A nagy Isten izzó haragjában bűneink miatt küldte házainkra a veres kakast."

1 Zichynek is tehát építenie kellett, pajtái még sok ideig fedetlenek voltak. De ez a csapás nem tette őt mérsékeltebbé. Első dolga volt, hogy a harangok miatt panaszolta be a soproniakat és ezzel harangozott be többi követeléseinek is. Még Wittnyédy plebánus idejében 1658. október 31. az ország nagyjai előtt jött létre az egyesség, mely szerint a harangokat díjtalanul használhatja mind a két felekezet. Zichy azonban most kizárólag a maga számára követelte a harangok használati jogát s azoknak minden jövödelmét. Ügyének megnyerte Esterházy Pál főispánt, aki már 1671. eszközölt ki egy neki kedvező kir. rendeletet. Ennek értelmében 1671. május 26. Esterházy elnöklete alatt egy jogtudósokból álló bizottság jelent meg Sopronban, mely a harangokat csakugyan a plebánusnak Ítélte oda teljesen, azok fentartási költségeinek fedezésére pedig mint pátrónust a várost kötelezte. E szerint a temetésekhez, egyházi szertartásokhoz és a vihar ellen való harangoztatás felett teljesen a plebánus rendelkezik, a temetési harangozásért pénzt szedhet, a város tartja a harangokat jó karban s a város fizeti a harangozót is. A jogállapot most az volt, hogy Szent Mihály templomában evangélikus volt az istentisztelet, de a harangok felett a plebánus rendelkezett. A biztosok szóbelileg csak azt ígérték meg, hogy istentiszteletükhöz az evangélikusok most még harangoztathatnak és 1 Der grosse Gott uns seinen glühenden Zorn wegen unserer verblássigen Sünden in lichter Loh gezeiget und auf vieler unserer Mitbürger Hauser rothe Hahnen ausgestecket, dass eine schöne lange Gasse Hauser zu beiden Seiten fast durchgehend in die Glut und Asche leider gelegt worden. Sopr. mon. I. 127. és Póda E. A sopr. par. tört. 49.