Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VII. Bocskay hadai Sopronban. Szellemi műveltség és anyagi állapot azelső korszak végén.

Szegény ifjakat, soproniakat és idegeneket, német és magyar ajkúakat, itthon és a külföldön is segélyez a város. Számos köszönő és beszámoló levél tanúskodik erről a városi levéltárban. Számos elűzött lelkész és tanító (exul, exulans) folyamodik a városhoz nemcsak hazánkból, hanem Ausztriából és Németországból is. És a város ilyenkor bűnnek tartotta volna a keresztyén nemes kötelesség elől való kitérést. Senkit segítség nélkül el nem uta­sított. Beygewither Jakab, a volt kismartoni lelkész 1582. például a Stein városából elűzött lelkészt, Wiesner János magistert ajánlja a város pártfogásába. 1 Különösen a török rabságba esett szeren­csétlenek folyamodnak maguk vagy rokonaik által nagy számmal a városhoz és nem is eredménytelenül. így ajánlotta Pythiraeus Gergely keresztúri lelkész 1601-ben Magyari István sárvári esperes és Zvonarics Mihály cenki lelkész kértére Thury Benedek kálvi­nista lelkészt a soproniaknak. Thury húsz éven át szenvedett török fogságban, Herberstein szabadította ki, de még tartozott a váltság­díjjal és most ezt kéregette össze a vagyonosabb gyülekezetekben. Bizonyára Sopronból sem bocsátották el üres kézzel. 2 És erkölcsi téren is mutatkoztak a reformáció áldásai. Maga a papság mutatott jobb példát. Láttuk, hogy mennyi megbotrán­kozást okoztak úgy a plébánián, mint a beneficiátusok házában tartózkodó nőszemélyek. A protestáns papi család, az ároni ház most más képet tárt a soproniak elé. Csak Rittschendel lelkész nejére, Consul Annára hivatkozom, ki mint paplány és papné műveltségével és erkölcsi életével vívja ki a soproniak tiszteletét. Mint özvegyet is később a város gazdag, tekintélyes polgára veszi feleségül. S mint mostoha anya is a Grácban tanuló Lackner Kristófnak oly levelet ír sajátkezüleg, mely jó szívéről és fen­költ gondolkodásáról szép bizonyságot tesz. Jól ismeri a gráci tanárokat és mostoha fiát szeretettel vigasztalja, hogy el ne csüg­gedjen a tanulásban, ha a városházán a hivatalos személyek, Faut Márk és Nagy Tamás, nem olvassák is el a thesiseket, melyeket ő nagy reménységgel küldött meg nekik. 3 Az erkölcsi életre is maga a városi tanács ügyelt fel támogatva 1 Vár. levéltár. Gamauf, Dokumente I. 2. A. 142. 1. 2 Vár. levéltár. Gamauf, Dokumente I. 2. A. 335. 1. 3 Vár. lev. Gamauf, Dokumente I. 2. C. 66. 1. E levélben írja a jó asszony, hogy Gabelmann tanár aranyláncát úgy meghosszabbíttatja, hogy háromszor is körülcsavarhatja a nyakán. Ő említi Cargius gráci tanárt is. Payr, Ehtört. Emi. 43.1. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom