Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VII. Bocskay hadai Sopronban. Szellemi műveltség és anyagi állapot azelső korszak végén.
polgárság között a rendi különbséget is. A németek befogadják a magyarokat a városba, az eddig nem adózó nemesek viszont reverzálisokkal kötelezik magukat, hogy a polgári terheket, közmunkát sat. ők is viselik. A reformáció hatása alatt születik meg az 1608. évi XIII. törvénycikk, mely ezt a viszonyt most már országosan is rendezi, kimondván a városokra nézve a betelepedés jogát, de egyszersmind a nemesek adózási kötelezettségét is. A falvakhoz való földesúri viszonyban is a városnak csupán Medgyessel volt nagyobb baja, de itt is a lelkészek száműzetése után, midőn a vallásszabadság elnyomásával a törvényes rend felbomlott. A medgyesiek a jobbágyi terheket sokalták s az volt a gyanujok, hogy Sopron nem is jogos alapon jutott Medgyes birtokába. Kollonics Szigfridhez, Kismarton evang. kapitányához fordultak, hogy szabadítsa fel őket. így indult meg 1597. az úgynevezett medgyesi lázadás, melyről azonban Sopron városa is korán értesült és Szentbertalani Menyhért polgármester megfelelő kísérettel nyomban kiment Medgyesre, a falu népét meglepte, Freund Vida birót elfogatta és Sopronba vitte magával. Rajta kívül Frank Pál és Teufel Tamás voltak a főbűnösök, kiket a soproni tanács vagyonuk elkobzására és a faluból való kiseprűzésre itélt. Ezek, úgy látszik, át is tértek, mert Mátyás főherceg és Pethe Márton püspök vette őket pártfogásába. Nekik köszönhették, hogy a város büntetésük nagyobb részét elengedte s beleegyezett, hogy az elűzött hat medgyesi lakos Rákosra, Pethe püspök falujába költözhessek át. Mikor Freund medgyesi birót megkérdezték, hogy miért kerestek más felsőséget, ez cinikusan felelte: jobb egy urnák szolgálni, mint tizennégynek (a tanácsnak). 1 Ilyen gyümölcsöket termett a fejetlenség, midőn az igehirdetés és a lelkipásztorkodás szünetelt. E szomorú esettel szemben a vallásos élet gazdag gyümölcseit látjuk a szeretet munkáiban, a jótékonyságban. Külön evang. lelkész vezetése alatt állott a kórház, mely ugyan városi, közös intézmény volt, de a reformáció eziránt is felújította az érdeklődést. A szegények és betegek itt városi jövödelemből ingyenes ellátásban és ápolásban részesültek. A városi tanács a lelkészek és elöljárók által támogatva gondoskodik az özvegyekről és árvákról. Nemcsak gyámokat nevez ki a város, hanem az árvák ellátása és neveltetése is igen gyakori tárgya a tanácsüléseknek. 1 Russ K. sopr. krón. 15. 1. Tomek Ö. Tört. helyek Sopron megyében 79.1. Sopr. mon. I. 53. II. 115. 119. 121—123.
