Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VII. Bocskay hadai Sopronban. Szellemi műveltség és anyagi állapot azelső korszak végén.

sürgeite meg az érte járó szokásos jutalmat. Kolb János Bécsből 1572. küldi a Szentlélekről szóló nyomtatott versét. Heckel György pedig Kemmathról az Úr szenvedéséről és feltámadásáról szóló költeményét. A linzi születésű M. Spangl Máté Steyerből 1579. Dávidnak hét bűnbánati zsoltárát versekbe szedve. 1 Koler János pomogyi és wallerni kezdő tanító 1580. nyomatott verses vita­iratát (Kampfgesprách). A Gerauból való Lindenmayer György 1580. Bécsből küld Krisztus 35 csodatételéről szóló verses művet. Rheder Gáspár is 1580. Breslauból küldte valamely munkáját. A würzburgi Degen Lénárd pedig 1581. Bécsből egy nyomtatott verset Krisztus eljöveteléről. 2 Nemcsak műveltségéről, hanem a városnak vallásos buzgal­máról is nagy elismeréssel szólnak nemcsak saját lelkészei (Gerengel), hanem külföldi tekintélyek is, mint a gráci Hom­berger és a rostocki Chytraeus. Áldozatkészségük, mellyel hitükért a legnagyobb terheket és szenvedéseket is elviselték, valóban elismerésre méltó. Hűségükben a börtön falai sem tudták őket megrendíteni. Egyes esetekben a különben józan és óvatos pol­gárság a nyílt zendüléstől és zavargástól sem riadt vissza. Pro­testáns önérzetükről méltó bizonyságot tesznek Unverzagt császári tanácsos előtt, midőn kimondják, hogy hit dolgában sem a császár, sem más emberi tekintély elctt meg nem hódolhatnak, hanem maguk felelnek magukért, Istenhez való viszonyukat maguk intézik Isten igéje és saját lelkiismeretük szerint. A reformáció hatása láthatóan nyilvánult meg nemzeti és társadalmi téren is. A nagy bizalmatlanság, sőt gyűlölet a ma­gyarság iránt megszűnik. Külön lelkészt és tanítót hívnak számukra és a város jövödelmeiből díjazzák. Sztáray már megdicséri őket a szétszórt magyar nemzetről való gondoskodásukért. Gyermekeiket elküldik magyar szóra, a csepregiekkel és másokkal cseregyerme­keket váltanak. Német és magyar családok összeházasodnak. A magyar állameszme iránt való tisztelet a városi jegyzőkönyvekben is kifejezésre jut s a magyar tárgyalási nyelv a városházára is bevonul. 3 A reformáció leküzdi a város kétféle lakossága, nemesség és « Gamauf i. m. I. 347. Vár. lev. Lad. XXIV et Y. fasc. V. 276. és 283. Lad. XII et M. fasc. I. 42. és 45. 2 U. o. Lad. XII et M. fasc. I. 44. 46. 48. 50. 3 Lásd: Soproni magyar gyülekezetünk a XVI. században. Payr S. Evang. Egyházi Élet. 1915. 3—6. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom