Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VI. Az első számkivetés két évtizede. A keresztúri és nyéki templomjáráskora. 1584—1606.

Hogy egyházi ügyekben mily gyors volt az összeköttetés Pozsonnyal, Béccsel és Prágával, az most tünt ki. Már okt. 28. itt volt Mátyás főhercegnek, két hét múlva pedig Rudolf királynak rendelete is, melyek szigorúan megróják a soproniak merészségét és kitiltják a városból a prédikátort. Kutasi püspök négy levelet is írt e tárgyban a városhoz. Szándékjoknak már a hirére is (okt. 20) óvta őket, hogy azt a kóbor prédikátort (concionatorem) meg ne fogadják. Ő maga fogja ő felségétől kérni, hogy vagy mentse fel őt püspöki hivatalától, vagy pedig állja útját törekvésüknek. Nov. 16. köszönetet mond a küldött ajándékért (pro antidoto misso, quo non erat opus), de mégis kommiszáriusok küldésével fenyegetődzik: periculum in mora. Majd 20-án megírja, hogy ő maga fogja a pártütés és lázadás indítóit (factionis et excitatae seditionis authores) feladni. 1595. jan. 7-én pedig Prágából közli, hogy más élesszemű és jó orrú feljelentők (a káptalan) megelőzték, őt a mulasztása miatt meg is intették; bocsássák hát el azt az embert (Grünbergert), míg a császár haragjának teljes súlyát nem tapasztalják.

1 A megrémült polgárság pedig egyre-másra folyamodott a királyhoz, főherceghez, püspökhöz és Himmelreich Tiburtius udvari titkárhoz. Sietve küldték követeiket és jó boraikat. Az Isten irgalmára kérik őket, hogy legalább most e nehéz időkben, midőn küszöbön a török veszedelem, azt a hitet vallhassák, a melyben születtek, a melyet már apáik is vallottak I. Ferdinánd és Miksa idejében. De mind hiába volt. A püspök és a káptalan csak a töröktől félt, a lutheránusoktól már nem. 1595. március 19-én szigorú rendelet érkezett Rudolftól s midőn ennek sem tettek eleget, április havában Mátyás főherceg Bécsbe idézte ismét az egész tanácsot. Most, midőn a török minden órán betörhetett, midőn pápista és lutheránus egyformán veszedelemben forgott; most, midőn a legnagyobb törökverő hősök a hazában, Nádasdy, Batthyány, Thurzó, Kollonics és a többiek majd mind evangélikusok voltak: a vallási fanatizmus ördöge most sem pihent Sopronban. Ily időben kétszeres éberségre volt szükség. Polgármester és városbíró nem hagyhatták el őrhelyeiket. Azért az idézésre a tanács nevé1 A püspök 5 levele vár. lev. Lad. XII et M. Fasc. II. 81. 83. 84. 85. 87. Mátyás és Rudolf rendelete Lad. XII. et M. Fasc. I. 1. 2. A soproniak kérvénye Lad. XII. et M. Fasc. V. 233. 23. Gamauf, Dokumente 1. 2. A. 92. a. b. etc. 241—247. !.