Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VI. Az első számkivetés két évtizede. A keresztúri és nyéki templomjáráskora. 1584—1606.

is Sopronban maradtak, jól érezték magukat. Köztük volt Lépes Bálint, a későbbi győri püspök és kancellár is, ki mint magyar hitszónok prédikált a Szent Mihály-templomban.

1 Elsőben is Akách plebánust kezdték ki, aki gyenge és türelmes volt az evangélikusokkal szemben. Kutasi már 1595. tavaszán megintette, hogy olyan dolgokat cselekszik, amelyek ellenkeznek hivatásával és a róm. kath. hitlel. A következő év elején pedig már maga- Akách panaszkodik a tanács előtt, hogy a győriek és az öregebb beneficiátusok elmozdítását sürgetik. Majd Kutasi vádolta be őt a tanács előtt, hogy hanyag, rossz gazda, öreg és tehetetlen, aki saját házában sem tud rendet tartani ; nem ő, hanem Éva asszony parancsol. S végre is a püspök és a káptalan (totus status ecclesiasticus hic nunc peregrinans) Akách letételét és új plebánus választását követelte a várostól. De ez csak hosszú harc után történt meg 1598. A szegény öregnek két nap alatt kellett a parochiából polgári házba áthurcolkodnia, beneficiumot sem adtak neki nyugdíjul, hanem arra utalták, hogy az István fia tartsa el, aki előbb mint orgonista, később pedig mint szegény ember élt a városban. A botránkozás egyik köve éppen az volt, hogy Akách 1596. jan. 5. megjelent a városházán és a tanácstól kért bizonyítványt házasságának és fiának törvényes voltáról. Ez és hasonló esetek a polgárságot nem valami nagy tiszteletre hangolták a coelibatus iránt.

2 A bujdosó káptalan azonban nemcsak a tehetetlen Akáchot, hanem a vendégjoggal visszaélve meg akarta semmisíteni az egész gyülekezetet is, melynek ily nehéz időkben most lett volna legnagyobb szüksége vallásos vigasztalásra. Győr vára Hardeck gróf árulása következtében 1594. Szent Mihály napján esett el s utána más napon Pápa. Hasonló sorstól félt Sopron is. A közeli veszedelem elcsüggesztette a lelkeket. A védelmi készületben, a város erősítésében sem mutatkozott a szokott készség és serénység. A több évi elnyomatás, a sokféle bosszantás és zsarolás, 1 1599. márc. 12. szénát kér a várostól majdnem éhen vesző lovai számára. E levelében irja: Jam a quadriennio absque ulla pensione concionibus hungaricis praesum. Vár. lev. Lad. L. fasc. V. 357. Gamauf II. 67. 2 Az Akáchra vonatkozó adatókat lásd: Sziklay-Borovszky, Vas megye monográfiája 54. 58. 206. 283. 552. Ribini, Memorabilia II. 425. Póda E. A sopr. par. tört. 19. 1. Sopr. mon. II. 84. 85. 92. 93. 105.110 -112. 128. 139. Az utóbbi adat szerint Akách István 1600. máj. 19. tette le a polgári esküt. Gamauf, Dokumente I. 2. B. 534. 560. 563. 1045. 1. és C. 37. sz. 83. 1. Vár. lev. Lad. L. fasc. 1. 29.