Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.

I. Flacius és magyarországi barátai: Zigerius, Muceus, Wagner és Creutzer

3 Lutherrel Bugenhagen ismertette meg s három évi tanulása közben teljes szívvel és lélekkel csatlakozott a nagy reformátorhoz akinek rendületlen hive volt egész haláláig. 1544-ben a még csak 24 éves ifjú a héber nyelv tanára lesz s a következő évben meg­nősül. Maga Luther is jelen volt a menyegzőjén. Ugy Luther, mint Melanchthon fényes jövőt igért az igen buzgó és nagytehetségű magisternek. Luther halála után azonban Melanchtonnal való barátsága csak­hamar felbomlott. Az 1548. évi augsburgi és lipcsei interimek adtak erre okot, amelyekben Agricola és Melanchton igen nagy en­gedményeket tettek a római egyház részére. Flacius erős polémiát indított ellenük, ugyhogyhelyzete is tarthatatlan volt már Wittenberg­ben. Előbb Hamburgba azután pedig Magdeburgba vonult az utóbbi helyen felügyelője lett a városi nyomdának s egyszersmind feje a gnesiolutheránus theol. pártnak, amely innen kíméletlen harcot kezdett az ingadozó filippisták ellen. Ez volt Flacius életében, az első időszak, melyben mint gne­siolutheránus még igaz ügyért, Luther romolhatlan örökségeért harcolt az interimisták, adiaphoristák, majoristák, osiandristák stb. ellen. Melanchthon barátságát már ezzel is eljátszotta teljesen. Germania paeceptora Flaciust hálátlan szlávnak nevezi és szöke­vénynek (ó Sp«TCT7j; Sy./.aßoS). Szemére veti, hogy jótéteményeivel kigyót melengetett a keblén 1. Pedig az adiaphorista vitában később maga Melanchthon is bevallotta tévedését 3. Flaciussal rokon lelkű theologus volt Magyarországban a huszita származású Cordatus Konrád, Mária királynénak egykori heves természetű udvari papja Budán, aki nem csak Crucigert támadta, hanem magára Melanchthonra célozva panaszolta fel, hogy Wittenbergben a nyelvészek inkább a halott Erasmust ol­vassák, mint sem, hogy az élő Luthert hallgatnák 3. Az 1550. évi pozsonyi országgyűlésen a dunántuli megyék követei is sür­gették, hogy a lipcsei interim Magyarországra is terjesztessék ki, de ebből még nem következik, hogy itt is egy enyhébb és egy szigorúbb lutheránus párt lett volna. A lőcsei követ irta: „Die über die Tona wonen, haben eins teils pegeret das Interim 4." Stockei Lénárd a bártfai igazgató azonban lelkes híve maradt Melanchthonnak egészen haláláig s Flaciust és követőit az Anti­krisztus társainak bélyegezte 5. 1 Multis beneficiis affectus est ab Academia et a nie. Verum aluimus in sinu serpentem. C. R. VII. 449, 534. Kawerau i. h. 83. 1. 2 Fateor hac in re a me peccatum esse C. R. VIII. 842. Kawerau 84. 1. 3 Conradt Reyssen zu Ofen néven egy kis művet adott ki. Wittenberg 1525. M. Könyvszemle 1878. 100. 1. Pokoly J. Prot. Ehi és Isk. Lap. 1892. 859. 1. Moeller, Kirchgesch. III. 254. 1. Loesche G. Luther, Melanthon und Calvin 68. 174. és Oestr. Prot. Jahrb. XVIII. 28. hol magyarországi születé­sűnek mondja, míg másutt az osztrák Weissenkirchenből valónak. Perthes, Handlexicon I. 385. szerint szintén Magyaroszágban született. 4 Fraknói, M. Orszgyül. Emi. III. 246. 289. Zsilinszky, Vallásügyi tárgy. I. 42. 5 Ráth Gy. Két kassai plébános. 31. 1. 1»

Next

/
Oldalképek
Tartalom