Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

Az 1681. évi országgyűlésen is előfordul a sérelmek között Szeleste elvett temploma. Feléledéséről csak annyit tudunk, hogy a kuruc világban 1706. Alsószelestének is volt egy Pacsicza András nevű tanítója.

1 Zsédeny. Temploma a katholikus világban Szent Mártonnak volt szentelve. Régi földesurai a Chernél és Tar család voltak. A Chernelek 1575. és 1610. nyertek Zsédenyre ismételten is adománylevelet, ahol a családnak mai nap is van birtoka. A reformációt ez a község is már korán elfogadta. 1600 előtt Reczés és Thokoics esperesek idejében Hegyfalu filiája volt. De 1602. Hegedűs Pál idegen lelkész végzett köztük egyházi szolgálatot, akit ettől Magyari István és Kőszegi Balázs esperesek az újkéri zsinatról 1602. máj. 13. írt levélben tiltottak el. 1628ban Jeszenszky Miklós volt a lelkésze, akit 1626. avattak fel. Kis Bertalan püspök 1633. tartott itt egyházlátogatást, mely azonban vagy félben maradt, vagy pedig csak a jegyzőkönyve maradt reánk hiányosan. A lelkész akkor Desericzki Bachó Márton volt, akit 1632. avattak fel. A bíró Heringh Imre, a gondnok Káldi István. Zsédenyi birtokos ekkor Chernél Pál volt, de nem jelent meg. Ott voltak azonban Thulyok (aliter Tömördi de Possafalva) Miklós, Sághi Ferenc nemesek és a jobbágyok közül Lukách János, Bedök Márton, Fábián János stb. Több adatot a jegyzőkönyvből, melynek csak az eleje van meg, nem tudunk. Zsédenyben született 1630 körül (vagy legalább a családja volt innen való) Zsédenyi István, a gályarab lelkész, akit 1656. Varsányba avattak fel s mint dörgícsei lelkészt hurcoltak el Nápolyba. Csudálatos menekülése után Wittenbergben egy szép emlékverset is írt rabtársa Mazari Dániel halálára. 1681 után ismét Dörgicsén s 1696. Kővágóörsön lelkészkedett. 1700 körül halt meg.

2 1635-ben a turóci születésű Rudnai Imre avattatott fel a zsédení egyházba és 1638-ban Martini György, aki még 1646ban is Zsédenyben volt, s aki valószinűleg egy személy a bossányi születésű Bossányi Martini Györggyel, ki a kálvinistáktól tért át hozzánk és Vaslakon volt lelkész. Az üldöztetés idején hanslikfalvai Vadeni Ferenc volt a zsédenyi lelkész, akit 1635. Bakony tamásira avattak fel s 1646. Mérgesben találunk. Vadeni 1 (Zsilinszky III. 206. 498. Eht. Eml. 271. Adattár III. 14. Egyet, levtár la 7. 79. 80. 2 Payr S. Zsédenyi I. a gályarab lelkész. Harangszó 1913. Vasm. mon. 116. 562.