Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

Zsédenyből 1660. máj. 26. panaszolja Musay Gergely püspöknek, hogy őt és társait Csepregen való átutazásukban az ottani plebánus, Szakonyi János és ennek öt cinkostársa lesből megtámadta, a szekérről lerántotta, földhöz vágta és csaknem halálra verte és pedig csak azért, mivel azok szerint neki a polgármester vagy plebánus tudta nélkül nem szabad a városba jönnie. Hogy meddig maradhatott Vadeni Zsédenyben, azt nem tudjuk. Egy időre el is hagyhatta Zsédenyt, mert 1651. Fodor János volt itt a lelkész.

1 1681 után Zsédeny is feléledt, de lelkésze már nem volt. Asbóth János esperes 1695. évi látogatásakor csak Füztüi Benedek tanítót találta ott, aki 1698. Dömölkön s 1706. Kissomlyón vezette az iskolát. Az 1725. évi jegyzékben Zsédeny még az anyaegyházak közt szerepel. Szentivánfa. A Palásthyak ősi birtoka, Régi kastélyát, melyet újabban Bezerédj Dénes alakított át, még Palásthy István, I, Lipót egyik hadvezére építette a XVII. század első felében. Több régi nemesi kúria is van a falúban a Palásthyak idejéből. A Palásthyak buzgó evangélikusok voltak, Palásthy János és Péter 1646, aug. 13. a büki püspökválasztó gyűlésen is jelenvolt a Telekesi Török, Sibrik, Rátky, Franchich, Balogh, Horváth, Saly, Chernél, Tevely, Jánossy és Szilágyi családok képviselőivel együtt. A Palásthyaknak Uraiújfalúban is voltak birtokaik. A Bezerédyek ősei is protestánsok voltak, így Bezerédj Anna, Wittnyédy János második felesége (f 1643). Bezerédj György sopronmegyei alispán (1656—59), Wittnyédy István rokona azonban már valószínűleg áttért. Régi templomát Keresztelő (Nyakavágó) Szent Jánosról nevezték. A XVI. században már evang. anyagyülekezet volt, mert egyik filiája „Győr vészese ideje táján" (1594) szakadt el tőle. Az 1603. évi iváni zsinat határozatából Magyari István esperes és Cziczak János ker. jegyző már itt ís egyházlátogatást tartottak. Első ismert nevű lelkésze Báthi Pál volt, akit 1621. avattak fel Szentívánfára. A második Tarából Jakab, aki 1630-ig volt itt. A harmadik a bogyoszlói születésű Balogh Miklós, akit 1631. jún. 24. ugyanide avattak fel és az 1633. márc. 7-én tartott egyházlátogatás idején ís még ő volt a szentívánfaí lelkész. Kis Bertalan vizítácíóján jelen voltak a nemes patrónusok közül Palásthy János, Palásthy Sándor, Bicherdi Pál és Vésey 1 Eht. Eml. 71. 73. 75. 77. 129. 132. Zsilinszky III. 206. Egyet, levtár la 7. 90. Eht. Eml. 147. 244. 260. 270. 275. 370.