Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaíban.

anyaegyházak közé sorozta. (Payr, Eht. Eml. 84. 100. 110. 112. 148. 371.). Szentbenedek. Hajdan itt bencésrendű apátság volt. A XVI. században azonban már evang. volt a lelkésze. Nádasdy Kristóf, Tamás nádor öccse és Egervár ura, az akkori szentbenedeki lelkész halála után átvette a gyülekezetnek egy szőlőjét, melyet Martalócz Gáspár borbély s akkori céhmester Bokrácson ajánlott fel neki. Ezt a szőlőt aztán per successionem az egervári urodalommal együtt Nádasdy Pál, a nádor unokája örökölte. Az egyházlátogatók 1627. mondják ki jegyzőkönyvükben, hogy vissza kell tőle kérni. íme egy véletlen adat, mely mutatja, hogy már a XVI. században is voltak evang. gyülekezeteink. A reformátusok Széchy Tamás idejében 1618. már ezt is a vizlendvai esperességhez számították s Pernyárd Míkály volt a lelkésze, aki 1623-ban azonban már nem volt itt. 1626-tól 1651-ig ismét evang. lelkésze volt Rakicsány Mihály személyében, akit Kis Bertalan püspök 1626-ben Ujkéren avatott fel s 1646. a büki zsinatokon is mint szentbenedeki lelkész volt jelen. Ez a Rakicsány volt már itt az 1627. évi egyházlátogatáskor is. Három darab földje volt a gyülekezetnek közel a templomhoz, melyet összesen 14 köböl gabonával lehetett bevetni. Volt egy szőlő is a lelkész használatában, mely azonban „az Nádasdíakhoz elidegenedett". Prosznyák Jánosné asszony és Petrovcon lakó Ezpetei Farkas nemes személyek a gyülekezet rétjéből egyegy darabot elfoglaltak. Szentkereszt volt a filiája és sok falu tartozott hozzá u. m. Ivanoc, Andrec, Kernec, Bokrecs, Kancsóc, Ratkóc, Monosóc, Kucsecskidol, Panenc, Dolena. Volt egy kelyhük és ezüst keresztjük is. Heti vásárkor a helypénzt a templom részére szedték. A lelkész a„ pumetuvát" itt is járta és 1 cipó kenyeret, 1 disznólábat, 1 tál zabot, 1 marok szöszt és 1 pénzt kapott minden háztól. 1655. nov. 25. a németgencsi gyűlésen Nagy Istvánt avatták fel szentbenedeki lelkésznek. Musay püspök 1661. is az anyaegyházak közé sorozza s még 1733-ban is 12 faluból álló tót eklézsia volt.

1 Lak. (Ma Vaslak). Templomát Szent Miklósról nevezték. Az 1599. és 1601. évi adójegyzékek szerint már ekkor evang. lelkésze volt, ki 1 forint évi adót fizetett. Első ismert nevű lelkésze Bossáni Martini György az evang. hitben nevelkedett 1 Adattár VIII. 23. 31. 52. Eht. Eml. 69. 90. 105. 112. 132. 148. 286. Ker. jkv. 360. 444.