Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaíban.

ugyan, de Pathay István püspök Pápán 1625. jún. 24. mégis református lelkésznek avatta fel. A kálvinisták ugyanis 1618. Lakot is a vizlendvai, később pedig a németújvári esperességükhöz számították. Bossáni 1627. és 1629. már elmaradt a körmendi és németújvári kálvinista zsinatokról és 1627. júl. 14-én az evang. egyházlátogatókat fogadta mint törvényes elöljáróit, 1630. június 5-én pedig szimbolikus könyveinket is aláirta, saját szavai szerint: „bucsut mondva minden kálvinista eretnekségnek és megismerve az igaz és tiszta Ágostai Hitvallást, melyet gyermekkorától fogva vallott, s amelyet, amíg csak él, követni fog, amint ezt esküvel is fogadta". Itt is mint „minister verbi Dei apud Lakienses" irta alá nevét. Az egyházkerület a fentebbi gyűlésén ünnepélyes jellegű bizonyítványt is állított ki számára, hogy ezután mindenki ágostai hitvallásúnak tekintse, Űgylátszik, csak kényszerült helyzetben tért át rövid időre a reformátusokhoz. Ha ingatag volt is, de nem oly kétszínű, mint Domjáni Mihály, a martyánci lelkész. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom mellett két tábla földjük volt, összesen 10 holdnyi, A törököktől való félelem miatt a prédikátor erdejét sem lehetett rendesen vágatni, néha csak az urak vágatták- Falu 4 tartozott Lakhoz u. m, Proszenyákfalva, Csekefalva, Falkóc és Habronak, Kelyhe nem volt a templomnak. A laki malom minden hónapban másfél hétig a prédikátor számára forgott. A búzát csapva, vagy helyette a rozsot fölmérve adták a lelkésznek. Esketésért 1 cipó, 1 pint bor, 1 pecsenye, a menyasszonytól 1 keszkenőcske s a menyasszony introductiójától is 1 cipó járt. Szenei Fekete István püspök még 1670. is tissinai gyűlésen Halec Istvánt Lakra ordinálta lelkésznek. Es egy 1733. évi emlékirat is Lakot még 5—6 faluból álló tót és magyar lutheránus eklézsiának mondja.

1 Dolinc vagy Dolenic. Templomát Szent Miklósról nevezték. A gyülekezet már 1587. is fennállott, mert az 1627. évi egyházlátogatáskor olyan adósságról is szólanak, mellyel már ötven év óta tartoznak neki. Első lelkésze csak 1627-ből ismeretes és ez Ivánkovics Balázs volt. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Sal, Büdinc és Ritkaróc faluk tartoztak a gyülekezethez. Dolíncnak rézkelyhe Regedén volt az ötvösnél csináltatni. Sálnak ezüst kelyhe volt. A sali kápolnának 463 forint künnlevő követelése 1 Adattár VII. 104. 106. IX. 73. 100. 109. Eht. Eml. 71. 99. 114. 286. Ker. jkv. I. 143. II. 21.