Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VII. Az iskolák és a nevelés ügye.

koztak, a városi tanácstól csak egy szobát és tűzifát kértek a számukra. Szóval, úgy a polgárság, mint a nemesek és földesurak már itthon is megkönnyítették a szegény ifjak tanulását. (Adattár V. 50. VI. 38. 46. Sopron eht. 95. 247. 366.) De jelentékeny segítséggel támogatták a külföldre járó ifjúságot ís. A reformáció korában nobile officium volt a magyar nemességre nézve, hogy alumnusokat küldjenek a külföldre. Maga Dévay Mátyás sem mehetett volna ki Wittenbergbe még Luther életében háromszor (1529. 1537. 1541.), ha ebben Nádasdy és más magyar főurak nem segélyezték volna. Bizonyára már a nádor és özvegye, a buzgó Kanizsay Orsolya is támogatta külföldre járó magyarjainkat. Fiukról, Nádasdy Ferencről ezt bizonyosan tudjuk. Lethenyei és Kis Bertalan említik, hogy majdnem évenként szokott ifjakat küldeni Wittenbergbe. Az ő alumnusa volt már bizonyára Sármelléki Nagy Benedek, aki 1603. tanult Wittenbergben. Nádasdyné Báthory Erzsébet pedig 1609. Lethenyeit és Kis Bertalant küldte ki két évre. Nádasdy Pálnak 1617. Galgóczi Miklós, 1620. Zvonarics István és György, 1631. Zvonarics Miklós (szintén a püspök fia) és ífj. Lethenyei István voltak Wittenbergben az alumnusaí. Ezt a példát azután polgárok, köznemesek is követték. Lackner Kristóf soproni polgármester 1631-ben vagyonának harmadrészét hagyta egyetemeket látogató szegény ifjaknak (Armen Burgerskindern, so den Studíis auf Universítáten würden nutzbarlich und fleissig obliegen). Ezt a tőkét ma is az evang. konvent kezeli. Sok alumnusa volt Wittnyédy Istvánnak ís : Losy János, Stürzer Mátyás, Zabán Izsák, Ensel János, Francisci György, Fabricius János, Dömötöri György, Aáchs Mihály sat. Wittenbergben két alumnusa volt, Eperjesen egy s a saját fia ís a preceptorával Wittenbergben tanult. Midőn Sárosi Bálint szenczi püspök-lelkész 1657, még több alumnust ajánlott neki, méltán felelhette : „Kegyelmed maga Ítéletére hagyom, egy nemes ember, mint én, cselekedhetík-e többet?" Sopronból Wirth Mihály 1555, már a tanács költségén ment ki Wittenbergbe, mint a tanács nevelt fia (Pflegsohn), Wirth 1556. részletesen beszámol a neki küldött pénzről. Ebből látjuk, hogy Melanchthon külön tanítót is rendelt Wirth mellé, akinek az egész tanévre 8 font dénárt fizetett. S Faut Márk krónikája szerint Melanchthon igen szép latin levelet irt a soproni tanácsnak, amelyben Wirthet ajánlja. A tanács segélyezhette Faber György soproni ifjút is, ki már 1533. és Schreiner Jánost, ki 1545, ment ki s utánok Rufínus Roth Jakab, Rosenkranz Károly,