Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VII. Az iskolák és a nevelés ügye.

1562. Kellner Jakab és Rosenkranz János, 1573. Major Gross Pál, 1579. Faut Márk, a krónikairó, 1582. Nagy Tamás, a későbbi szenátor, 1588, Schindler István, 1592. Rosenkranz Mihály, 1592—94, Mock Tamás és 1597. Mock Jakab soproni ifjak tanultak Wittenbergben, mind a város támogatásával. De mentek ki soproniak Breslauba és Páduába ís (Lackner). Mietler Jakab polgármester neje, Geríng Lucia 400 font értékű szőlőt és 800 forintot hagyott két soproni tanuló részére, hogy ennek kamatait öt éven át élvezzék evang, középiskolában vagy egyetemen. Szép szokás volt továbbá a kerületben, hogy maguk a lelkészek és tanítók ís adóztak az alumnusok eltartására. A csepregi zsinaton 1630, például elhatározták, hogy Gutovini József (1640 körül Győrött Tarnóczy Márton későbbi püspök tanítója) és Tétény István alumnusok Nádasdy Pál költségén tanuljanak tovább (külföldön), Kassai András költségeire pedig minden lelkész 1 forintot s minden rektor 50 dénárt adózott. Néha messze vidékről (Murányból) is ajánlkozott patrónus. 1635-ben Széchy György gróf özvegye, Homonnay Mária fogadta el alumnusának Trnka Mártont a sárvári és Deselvics Istvánt a kőszegi iskolából. Külföldi alapítványokból is részesültek magyarok. Az illyriai származású Tifernus Mihály, volt bécsi tanár, Kristóf württembergi herceg nevelője, majd kancellárja (f Stuttgartban 1555,) 2320 forintot hagyott tübingeni tanulók számára, melynek jövedelméből magyarok is részesültek. A soproni Kustos Tamás már 1575., a sárvári Zvonarics György pedig 1599. tanult Tübingénben. III. Eberhard württembergi herceg pedig az 1659. évi büki zsinat kérelmére és Wittnyédy István közbenjártára két magyar ifjúnak biztosított helyet a tübingeni theol. szemináriumban. Az árvái Fabricius János, Wittnyédy alumnusa és a lozsi Odor János 1661. élvezték ezt először.' Ennyi jótéteményben levén részük, a dunántúli ifjak is nagy számmal keresték fel a külföldi egyetemeket, különösen Wittenberget. Nagy számmal jártak künn, mint a fentebbi nevekből látjuk, különösen a soproniak. De itt járt már 1530. Dachs János Nezsíderből, 1532-ben Baranyai János a pécsi egyházmegyéből, Babay Máté Somogyból, Faber György 1533. Sopronból, Sartor Pál 1538. Székesfehérvárról, Pesti Makarius József, Nádasdyék nevelője 1540, Kopácsi István és Abádi Benedek 1542. Eszéki Zigerius Imre és Prodanisinus György (a későbbi veresmarti lel1 Sopr. eht. 144. Ker. jkv. II. 19. 117. Haan L. Egyet. gyül. 30. Oestr. Pr. Jahrb. 1904. 385. Eht. Eml. 142.