Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

fia 1 az a Lethenyei Pál lehetett, akinek Kolozsvárott 1670. munkája jelent meg: Az szent hitben való igaz oktatásnak szükségéről és módjáról. Ma azonban már egy példánya sincs meg. Az öreg Lethenyei tanítványa volt az a Cassai András, akit 1630. Csepregen a dunántúli lelkészek iskoláztattak s aki 1633—34. Szentgróton és Grácban a Hagymássy fiuk nevelője, majd pedig 17 éven át Kassa mellett Újfalu evang. lelkésze volt. (L. fentebb 451. 1.) Ennek két műve is jelent meg: „Kettő hián Száz Keresztyén Kérdések Jézus Christusnak szenvedéséről és haláláról" (Bártfa 1644. 4. r. 115. 1.) és „Vigasztalással teljes praedicatio az özvegységnek állapotjáról." (Bártfa 1644. 8. r. 72. 1. A soproni lyc. kvtár unikuma. Müllner M. igazgató megjegyzése Szabó K. művében: Néhai Bachích Páltól kunyeráltam el.) E könyv első lapjára Lethenyei sajátkezűleg irta be : „Az nemz. tek. és nagyságos gróf Révai Sophia asszonynak, a néhai gróf Erdődi Bálintnak meghagyott özvegyének mint kegyes patrona asszonyának, ezt az Özvegységnek sanyarú állapotjárul irott könyvecskét adta és ajándékozta Lethenyei István kőszegi magyar praedicator és senior szívbeli jóakarattal és isteni áldással die 20. Septembris Anno Christi 1648." Potyondy István csepregi rektor is Meiszner Boldizsár elnöklete alatt vitatkozott De personali unione duarum naturarum in Christo (Wittenberg 1614). Es mag. Huber Márk (Isnensis) is kiadta Csepregen tartott lelkészvizsgálati disputációját: De justificatione hominis. Keresztúr 1619. Ide sorozható Horvát András két disputációja is, (Wittenberg 1637. Szabó K. III. 1632. 1633.), melyeket Révay Juditnak s fiának, Nádasdy Ferencnek ajánlott. (Bothár D. Lethenyei I. 33. 34. Bothár D. Cassai András, Irodtört. Közi. XXL 3.) A csepregi nyomtatványok közt meg kell még végűi a Csepregi Graduált említenünk, melyről már fentebb szóltunk s a melynek kiadásában ismét Lethenyeinek lehetett legnagyobb része. A szomszédos Kőszegnek is voltak iró emberei. Első lelkészei, Semlyén Simon, Báthay István, Kincses Pál, Rusa Mihály csak leveleikben hagytak irott emléket. A tübingeni Hartlieb György magiszter és borostyánkoszorus költő (1610—12 kőszegi lelkész) művei: Tumulus in honorem (Keresztúr 1601), gyászbeszéd Schmuck János nyéki lelkész nejének halálára; Carmen heroicum, Nádasdy Ferenc halálára (Keresztúr 1604; Anagrammata Hungaro-Sopronia (Keresztúr 1610), üdvözlő latin 1 Leányát, Lethenyei Zsuzsannát Textoris György soproni lelkész vette feleségül, ki törzsanyja lett a Kaboldi Textoris családnak. Sopron eht. 362. 1.