Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

distichonok a soproni polgármesternek és tanácsnak ajánlva. Kiváló irói hirnevet biztosított magának Sármelléki Nagy Benedek kőszegi rektor (1605—15) a Pázmány Péter ellen való hitvitában. Még szentmíklósi rektor korában jelent meg: Naeniae in obitum Francisci Nádasdi. Keresztúr (1604. 4. r. 9. 1.) Zvonarics Imre műve elé előszót (Praefatio) irt (Keresztúr 1614) és ő írta „Pázmány Péter Pironságinak" is a II. legterjedelmesebb és legsikerültebb részét. (Keresztúr 1615.) Fentebb a hitviták történetében részletesen szóltunk róla. Pázmányon kivül Sz. Molnár Albert ellen is irt gúnyverset. (Czvittinger D. 254.) „Helveticis Alberté venís prolapsus ab oris — mondja néki — Hannoviae poteras tu Principis, esse Minister, Heic inter pícas garrulus anser eris." A kőszegi Nagy György (talán Benedek fia), ki 1641—43. Königsbergben tanult, két értekezést is adott ki. Theses theol. 1641. Dissertatio theol. 1643. A lövői születésű Vajda György ís, ki 1650-ig volt kőszegi rektor még Rozsnyón vitatkozott Kucsera János igazgató elnöklete alatt s erről adta ki „Disquisitio Historico-Theologíca" művét. (Lőcse 1643.) Egyetlen példánya a hallei magyar könyvtárban. A hányatott életű Klesch Dániel kőszegi lelkész (magister et poéta laureatus) több mint 50 művet adott ki. Első értekezései voltak: Dissertatio de persona Christi. Argentorati 1648. Dissertatio de usu et applicatione terminorum metaphysicorum ad res mysticas seu theologicas, praeside Jacobo Martini. Wittebergae 1649. Etc. Később Sz. Fekete István adott ki több predicációt és „Leki nyugosztaló órák" cimű elmélkedéseket (Müller H. Geistliche Erquickstunden. Lőcse 1676— 80. 8. r. 1284. 1.) Kőszegnek 1659. könyvnyomdája is volt. Wechelius András volt bécsi és somorjai nyomdászt hivták meg, amikor 3 mázsa betűt hozattak. Egyetlen ismert terméke az 1659. évre szóló naptár. (Könyvszemle 1879. Payr S. Szenczi Fekete I. 13.) d) Lövő, Keresztúr, Győr, Fehérvár és több vidéki város egyházi irói. A vidéki kis városok között kiváló székhelye volt a magyar kultúrának Sopronlövő is, a Nádasdyak birtoka, (L. fentebb 118.1.) Manlius János vándornyomdája itt működött, s távolabbi termékeket is közelebb hozott a dunántúliakhoz. Itt jelent meg 1593. újabb kiadásban Heltai Gáspárnak Spangenbergből fordított Vigasztaló könyvecskéje, melyben benne van a haláltáncvers: „Nem gondol a halál senkivel," továbbá a „Három dolog kínoz engemet" kezdetű pogány mondás és ennek Luther ki-