Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

Az Árpádok idején végvár volt, A keresztes vitézek 1096. itt ostrom alá vették Kálmán király seregét, de szétverettek. A megye ősi székhelye és központja tulajdonképen a mosonyi vár volt és Óvár, mint a Győr nemzetség birtoka az első századokban csak kisebb szerepet játszott, A magyaróvári urodalom 1440. a Bazini és Szentgyörgyi grófok, 1526. pedig Mária királyné birtokába jutott. 1528 óta koronabirtok s 1550 körül Miksa trónörökös urodalma volt, aki anyjától, II. Lajos nővérétől örökölte. II. Lajos ugyanis Ovárt a nővérének, Annának, I. Ferdinánd nejének adta hozományul s azután a magyar királynék kamarajószága maradt. 1564 óta a bécsi udvari kamara kormányzata alá került, mely döntő befolyást gyakorolt az egész vármegye életére is. Főispánjai a XVII. és XVIII. században a vármegyében birtokos Zichy és Esterházy grófok voltak. Mária Terézia Ovárt 1763. Krisztina nevű leányának, Albert szász-tescheni herceg nejének adományozta.

1 Ovárott is bizonyára a német csapatok tábori lelkészei voltak az első igehirdetők, de ezek neveit nem ismerjük. Miksa főherceg és cseh király idejében azonban már kiváló magyar reformátort találunk itt. Nem csak Miksa vonzódott a reformációhoz, hanem óvári várparancsnokai is, Voniczky Zakariás s utóbb Rotwítz Illés, majd Braun Erasmus, mind barátai voltak a reformációnak. (Thury E. 24. Barabás, Zrinyi lev. II. 101.) Ezeknek a pártfogása alatt az 1554. év elején kezdte meg Óváron a reformátori munkáját Huszár Gál, aki Oláh Miklós elől valószinűleg a Mátyusföldéről vagy Csallóközből menekült ide. Teljes hat évig, aránylag tehát hosszú ideig évi 25 forint készpénz fizetéssel működött itt a buzgó férfiú, ki időnként a szomszéd helyekre Mosonyba, Káinokra és Győrré ís kijárt. Iskolát is alapított s az általa nevelt ifjakat szintén kiküldte prédikálni a vidékre. Áldásos munkáját az ellenség nem nézhette tétlenül. Az 1555. év pünkösdjén a pozsonyi és győri káptalan tagjai közül négyen jöttek el Ovárra, hogy vele vitatkozzanak. A régi óvári templom volt a nevezetes vita színhelye, ahol Huszár Gál oly fényes győzelmet aratott, hogy ellenfeleinek a hallgatóság gúnyos megjegyzései között kellett a várost elhagyni.

2 Majd Huszár 1557, az iskola mellé könyvnyomdát is szerzett be, Bécsben a híres Hofhalter Rudolf műhelyében tanulván meg 1 Major Pál, Mosón m. monogr. M.-Óvár 1878. Schwicker J. Die Deutschen in Ungarn. 220. 1. 2 Thury E. 24. Fraknói V. Huszár G. Óvárott. Századok 1876. 22.