Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

a könyvnyomtatást. 1558-ban jelent meg ennek elsó terméke, Huszár három prédikációja „Az Ür Jézus Krisztus szent vacsorájáról, kínszenvedéséről és dicsőséges feltámadásáról való prédikációk" címén. Miksa főhercegnek ajánlotta, hogy tanácsosainak bírálata utján meggyőződhessék arról, hogy az igaz tudományt hirdeti s ezért kéri is maga és iskolája számára ellenségeível szemben magas pártfogását.

1 Irodalmi munkásságával még jobban feltüzelte ellenségeit. Győrré a várőrség tisztjeinek felhívására többször elment prédikálni. A pápista papok meg akarták félemlíteni, de Huszár kijenté, hogy bármikor kész velük vitatkozni. 1558. ápr. 18-ra megidézték a győri szentszék elé. El is akart menni minden áron, hogy mint előbb Ovárott, most Győrött is legyőzhesse ellenfeleit. De az óvári kapitány nem merte őt biztosítani a Győrben történendők felől s Miksa főherceg sem engedte elmenni. A győri káptalan tehát bepanaszolta s I. Ferdinánd 1558. nov. 1. Oláh Miklós ellenjegyzésével szigorúan meghagyta, hogy „ezután az eretnek tudomány terjesztésétől és a könyvek nyomtatásától a legsúlyosabb büntetés terhe alatt tartózkodjék," S a kapitányt bizta meg az e felett való őrködéssel. Feltűnő, hogy a bécsi állami levéltárban őrzött rendelet egykorú másolatán ez a megtisztelő címzés : „Discreto Gallo presbytero ín Owar commoranti, fideli nobis dilecto."

2 Az óvári kapitány Miksához írott jelentésében késznek nyilatkozott a királyi rendelet végrehajtására és kéri urának utasítását, hogy mit csináljon Huszár Gállal. De azt is említi ennek mentségére, hogy őt mind azok, kik a magyar nyelvben jártasok, okos, szerény, istenfélő és erényes embernek tartják; nem kételkedik, hogy ura is ilyennek találja, ha őt maga kihallgatja, vagy papjai által megvizsgáltatja. (Fraknói, Századok i. h.) Miksa főherceg, aki maga is barátja volt a reformációnak, Huszárt, úgy látszik, oltalmába vette, mert továbbra is Ovárott maradt, sőt nyomdáján is, ami meg volt tiltva, két ujabb protestáns művet bocsátott napvilágra. Ovárott 1559. jelent meg Sztáray Mihálynak jeles magyar drámája. „Az Igaz Papságnak Tüköré", mely ugyancsak erős és hatásos támadás volt a római 1 Szabó K. Rmk. I. 36. Egyetlen példánya a bécsi csász. könyvtárban, melyet Rácz K. lemásolt s Debrecenben helyezett el. Ism. Révész I. Pr. E. Isk. L. 1862. 2 Fraknói, Századok 1876. 22. Ráth Gy. Bullinger H. és a magyar reformáció 19.