Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - I. Sopron és a hozzátartozó falvak.

számmal találtak lutheránus könyveket, melyeket különböző helyekről hozattak ide. Krámer Pál városi polgár is a feleségével megszegte a böjti tilalmat és lutheránus könyveket tartott a házában. Gosztonyi János győri püspök feljelentésére II. Lajos király Szegedi Gergelyt, a ferenciek provinciálisát küldte ide vizsgálatra s a részletes jegyzőkönyv szerint a polgárok Kristóf szerzetest enyhítő vallomásaikkal kimentették ugyan, de Krámernek nyilvánosan kellett vezekelnie, Luther könyveit pedig a 'hóhér 1524. okt. 30-án a város piacán égette el. A város ezért a rajta esett szégyenért azután oly módon vett elégtételt, hogy a Sopronban élő nagyszámú oltáros papokat (beneficiatus, altarista) erkölcstelen életük miatt feljelentette. II. Lajos 1524. nov. 16-án ezek ellen is külön rendeletet adott ki, mely szerint a polgármester és a tanács jelentéséből arról értesült, hogy a soproni beneficiatus papok közül a legtöbben az egész klérus gyalázatára és a lelkeknek nagy kárára erkölcstelen életet élnek, nyilvánosan ágyasokat tartanak, akikkel gyermekeket is nemzettek. A király tehát ágyasaik elűzését követeli s azzal fenyegeti meg őket, hogy a város mint pátrónusuk, beneficiumaikat fogja elvenni.

1 Vizsgáló biztosok azután még ismételten jártak Sopronban. A hóhér ujabban, sőt harmadszor is égetett el lutheránus könyveket s egy György nevü soproni lakost kinzó vallatás alá is fogott. Schneider Vida pedig több polgárral együtt szintén a hite miatt került börtönbe, melyből csak a király külön rendeletére szabadult ki. A vizsgáló biztosok már Sopron vidékére is kiterjesztették figyelmüket, mert itt is voltak a „dögvészes lutheránus szektának" követői. Kajári István főesperestől már ekkor azt kívánták, hogy az egész esperességben tiltsa meg papjaínak a lutheránus könyvek olvasását. És 1526-ban is Csézi András és Kajári Antal esztergomi kanonokok az egész esperesség papjait beidézték Sopronba s óva intették őket az eretnekségtől s kötelességükké tették az eretnekek kinyomozását. Később I. Ferdinánd is azt mondja 1551. évi rendeletében, hogy a vármegyében is sok az eretnek. A mohácsi vész s az utána következő politikai zavarok Sopronban is megakasztották a reformáció menetét. A város szoros összeköttetésben állott Mária királynéval, valamint Henkel János is járt Sopronban. Nádasdy Tamásnak egy Márk nevű kliense szerint a regensburgiak terjesztették itt Luther tanait. 1 Bunyitay, Ehtört. Emi. I. 181.