Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - I. Az útegyengetők és az alapvetők.
A huszitizmus nyomaival ís találkozunk itt a Dunántúl ís. Prágai Jeromos, Húsz János barátja hazánkban is járt. 1410-ben Budán prédikált s Zsigmond király az Osl nemzetségből származott Kanizsay János prímásnak adta át, ki 15 napon át kegyesen bánt a jövevénnyel; nem is úgy űzte el, hanem szabad elmenetelt engedett neki. Húsz Jánosnak Konstanzban történt megégetése után Zsigmond király 1416. ápr. 5. maga értesíti a soproni polgárokat, hogy az egyházi szakadás, melynek megszüntetésén immár öt év óta fáradozik, vége felé közeledik ; még csak Károly francia és Henrik angol királyokat kell egymással kibékíteni s azután Konstanzban a szent zsinaton pápaválasztásra kerül a sor. Bogáthy András is, János győri püspöknek rákosi várnagya 1417. júl. 26. Konstanzból tudósítja a soproniakat, hogy a zsinat a harmadik ellenpápát, Luna Pétert letette s 15—20 napon belül megválasztják az igazi pápát. Bogáthy még 1418. máj. 17. is Konstanzból értesíti Schekán Pál és Schadendorf Mátyás soproni polgárokat a zsinati eseményekről. Bogáthy részt vett 1421-ben a csehek ellen hirdetett keresztes hadjáratban is. Ozorai Pipo temesi főispán volt a vezérük s Perényi Péter, Gersei Pető László, Sitkei Mihály sat. is a husziták ellen harcoltak. A soproniak tehát a huszita mozgalmat már elejétől fogva ismerték. 1 Husziták nálunk a pécsi püspökség területén voltak nagyobb számmal és pedig a szigorúbb táboriták közül valók. Eleinte viklifitáknak s később mivel a cseh Husz név magyarul ludat jelent, ludasoknak is nevezték őket. 2 IV. Jenő pápa Marchia Jakab (de Piceno) franciskánust inkvizitornak küldötte a husziták ellen, de a pécsi egyházmegyében nemcsak a nép, hanem a papság is ellenszegült. Kikergették falvaikból. Bácsi Simon pécsi főesperes és kanonok meg éppen ki is közösítette. Itt több volt a huszita, mint Tiszántúlon vagy Erdélyben. Marchia Jakab az 1435. év vége felé prédikált a pécsi püspökség területén. Itt vette Zsigmond király üzenetét, hogy váltott lovakon siessen Székesfehérvárra a cseh urak megtérítésére. A cseh husziták követei voltak ezek, kik azért jöttek Székesfehérvárra, hogy a prágai kompaktátumok negyedik cikkelye felett támadt nehézségeket Zsigmond király jelenlétében oldják meg a bázeli zsinat megbizottaival. De meg1 Házi J. Sopron tört. II. 109. 127. 142. Payr, Sopron eht. 20. Tóth— Szabó P. A cseh husziták Magyarországon 67 1. 2 Kohn S. Héber kútforrások. Tört. Tár 1880. 352. Tóth-Szabó P. i. m. 146. 1. Innen a magyar szólásmód : ludas (bűnös, vétkes) valamiben. A kacér szó is (katharos, Ketzer) eleinte eretneket jelentett.
