Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XV, Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek.

avatták fel, aki még 1786. is Szákon volt lelkész. Utódja Kohán András volt, akit 1801. Mossóczi Institoris Péter követett.

1 Szend. Szintén régi község. 1434-ben Gordovai Fancs László kapott itteni birtokára adománylevelet Zsigmond királytól. 1516-ban Battyán Benedek budai várnagy zálogosította el itteni birtokát Sárkány Ambrusnak. Majd az Enyingi Török család is szerzett reá jogcimet. Egyházi téren hiven osztozott Szák sorsában. Nem is csak filiája, hanem együtt fenntartó társgyülekezete volt Száknak. Valószínűleg volt külön evang. temploma is. A reformátusoknak is anyagyülekezetük volt itt és pedig Lampe - Ember szerint legalább is 1655—1674 között. 1655-ben oratóriuma és harangja volt. Első ismert ref. lelkészük Szomódi János volt, aki 1674. megjelent a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt s a nápolyi gályarabságot is végig szenvedte. A kuruc világban, midőn már az Esterházyak voltak itt a földesurak, a szákiakkal együtt igen sokat szenvedtek a szendiek is, mivel sík mezőn lakván a prédáló népek igen pusztították őket. De a Csallóközből hamar jöttek ide más települők ís, vallásuk miatt üldözött nemesek és tehetős emberek „mivel igen jó élőföldjük van." Esterházy József pedig 1744. németeket is telepített Szendre. 1712-ben nem tarthattak iskolamestert „mind a helvetica, mind az augustána confessión levők elégtelenek levén". 1739-ben nagy pestis volt a faluban, kétszázhárman meghaltak. Ekkor Komáromi János volt a papjuk. Később Turgonyi József szolgált köztük s preceptort is tartottak. Csepregi János idejében Esterházy József 1743, elvette a templomukat a haranggal együtt. Mikor az ifjú gróftól visszakérték, azt felelte : „Én el nem vettem, vissza sem adhatom, szólok Baloggal", 1774-ban már csak pápista mester volt, ki nótárius is ; némelyek ehhez járatják a gyermekeiket, 1787-ben 338 volt az evang. 182 a református és 294 a r. kath. lélek Szendén. (Sz. Kiss K. i. m. Esp. jkv.) Külön anyagyülekezetté 1786. lett, amidőn a nemeskéri születésű Kontor János (1786—1793) volt csöngei tanítót hívták meg lelkészüknek. Ennek pedig a gérczei születésű Farkas Szabó László lett az utódja, ki előbb Várpalotán és Homokbödögén lelkészkedett s 1802. fehér-komáromi esperesnek is megválasztatott. Hrabovszky, Papi Tükör 33. 53.) Kethely. (Keddhely.) Régi község. Pesti Frigyes szerint a kedd heti naptól vette nevét. A vérteskeresztúri apát, az Enyingi 1 Esp. jkv. Hrabovszky, Papi Tükör 73 1. Fiedler K. A locsmándi ehk. tört. 29. 1.