Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XV, Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek.

Török, a Héderváry, Batthyány és Bakith családok voltak régi földesurai. A törökök 1529., 1543. és 1549. is felégették. 1642ben kezdett újra benépesülni. A XVII. században itt református anyagyülekezet is volt. Földvári András nevű lelkésze 1674. márc. 5. megjelent a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt. 1725-ben Kiss János nevű evang. tanítója volt. Kethelyt a makki pusztával együtt 1733. gr. Esterházy József vette meg a Meszlényiektől. Tóth Sipkovits János esperes 1737. dec. 7. volt itt egyházlátogatáson s a kethelyiek ekkor, valamint 1738. nov. 30. is meg voltak elégedve a mesterükkel. Az 1774-ben kihallgatott tanuk nem akartak emlékezni, hogy itt protestáns vallásgyakorlat lett volna. A türelmi rendelet után a két protestáns felekezet együttesen választott tanítót, akit közösen, aránylagosan fizettek és protestáns tanítónak neveztek. Fizetését Perlaky Dávid komáromi esperes Borsody István ref. esperessel együtt állapította meg. Ma Szák filiája és imaháza ís van.

1 Bókod. Régi község. Csák Miklós 1231. évi végrendeletében már ezt is említi. Régi neve a község 1689. évi oklevele szerint Bodok volt, mert a Vértest is Bodok hegységnek nevezték. Közelében, a Kereki puszta határában a vérteskeresztúri bencés barátok templomának és zárdájának romjai láthatók. (Az alapító 1146. Ugrin comes volt a Chák-nemzetségből.) Köveit az Esterházyak a tatai templom építésére akarták széthordani, de Sajgó Benedek főapát tiltakozott ellene. A török világban Bókod is sokat szenvedett, amikor a csókakői urodalomhoz tartozott. 1643-ban mint újonnan telepített falú említtetik. 1646. évi zsinati jegyzőkönyv említi ..Bodok" község lelkészét, mint a büki zsinaton hiányzót. Musay püspök pedig 1661. az anyagyülekezetek közé sorozza. De régi lelkészei közül egyet sem ismerünk név szerint. Az 1688. évi összeírás szerint a háború (1683) előtt lakva volt, de ekkor puszta. (Károlyi J. i. m. 14. 16. 89. Eht. Eml. 134. 148. Ker. jkv. 248.) A kuruc háborúban szintén sokat szenvedett. A XVIII, században az evang. Jeszenák család, majd pedig az Esterházyak voltak földesurai. 1711-ben már volt evang. lelkésze, Dómján Mihály, aki 1711. márc. 24-én Kispécen több társával együtt irta alá Károlyi István meghívó levelét. Az új esperes még 1711. dec. 9. egyházlátogatást tartott Bókodon Göndör Gergely téthi lelkész kíséretében. Az egyik évben két, a másikban négy 1 Sz. Kiss K. i. m. Eht. Eml. 373. Győri esp. jkv. és Thury E. A gályarabok törthez 4. 1.