Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VI. Kőszeg és vidéke.

VI. Kőszeg és vidéke. a) Kőszeg város reformációja. Kőszeg városát 1260 körül Németujvári (Güssingi) Henrik bán és ennek fia János nádor alapította. Zsigmond király idejében 1392. Gara Miklós bán fiai, Miklós és János bírták, amikor a vár és város tartozékai voltak Gencs, Doroszló, Asszonyfalva, Alsóés Felsőszakony, Tömörd és Locsmánd. III. Frigyes német császár 1445. ostrommal vette be Kőszeg városát és 80 polgár kivégeztetésével foglalta el osztrák birtoknak. Hunyady János 1454. és Mátyás király 1482. egy rövid időre visszafoglalták ugyan, de a tehetetlen II. Ulászló 1491. már szerződésileg engedte át Ausztriának Kőszeget is Borostyánkő, Rohonc, Kabold, Kismarton és Fraknó várakkal együtt. De Kőszeg egyházi tekintetben továbbra is Magyarországtól függött. Ez az egyházi hovatartozás az osztrák szerződésben is biztosítva volt.

1 Kőszegnek így a középkorban több külföldi ura is volt. Ilyen a karinthiai Weisbriachból származott Weiszpriach Zsigmond, ki egymásután vette zálogba Kőszeg, Lánzsér és Kabold várát, 1471-ben pedig Sopront is. A locsmándiakat már 1466. szerződésileg kötelezte, hogy minden adójukat Kőszegre fizessék. III. Frigyes császár pedig 1492. Prueschenk Zsigmond és Henrik testvéreknek adományozta Kőszeg várt és várost. A mohácsi vész után I. Ferdinánd rendelkezett felette. A zengi születésű Jurisics Miklós várkapitány 1532. aug. havában 25 napig védte vitézül a várat Szolimán török szultán serege ellen. S éppen ezen érdeméért I. Ferdinánd 1537. Jurisicsnak adta Kőszeg várát és városát minden tartozékával együtt örök birtokul. A török elvonulásakor a kőszegiek meghúzatták a harangokat s a szerencsés szabadulás emlékére azóta a katolikusok Kőszegen ma is harangoznak. Bizonyára az evangélikusok is megtették, míg harangjaik voltak.

2 Jurisics felesége Dersffy Potenciána volt, Szerdahelyi Dersffy János leánya, kitől Ádám és Anna nevű gyermekei születtek, de már atyjok előtt elhaltak. Jurisics halála után 1544. Weiszpriach János kaboldi báró, Sopronmegye főispánja kapta zálogba Kőszeget. Felesége Lunay Borbála I. Ferdinánd udvarában főudvarmesterné s a királyi gyermekek nevelője volt. Lányaik 1 Chernél K. Kőszeg tört. II. 1. 17. 21. 22. Szalay M. tőrt. IÍI. 198. 2 Fiedler K. A locsmándi ehközs. tört. 6. 15. Chernél i. m. 26. 41. Vasm. mon. 144.