Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VI. Kőszeg és vidéke.
közül Esztert Polheim Miksa, Juditot Khreig Lipót és Zsuzsannát Krotendorfi Teufel Kristóf vette feleségül. Ez utóbbi mint császári kapitány 1550. körül volt Kőszeg ura. Majd pedig hamarosan az elhalt hős unokaöccsei Jurisics Miklós és János kapták meg a várat. Ezek után ismét Schönnach Ferencé volt úgy 1570. körül. De ott találjuk Kőszeg régi urai közt Devecseri Choron János soproni főispánt is, tovább mint hét évig. (f 1584). Leányai közül Margitot 1563. Nádasdy Kristóf (Tamás nádor öccse) vette feleségül. így jutott Kőszeg a Nádasdyak birtokába. Özvegy Nádasdy Kristófné Choron Margit a XVII. század elején szerecsen foglyai által még tevéket őriztetett a kőszegi várkertben. Fia Nádasdy Tamás (neje Gersei Petheő Zsuzsanna) 1616-ig bírta Kőszeget, amely évben II. Mátyás a várost és ennek urodalmat Payerndorf és Neudorf faluk kivételével Rimaszécsi Széchy Tamásnak adományozta. III. Ferdinánd pedig 1649, Tamás fiának, gróf Széchy Dénesnek adta Kőszeget a hozzátartozó Nagybarom, Frankó, Locsmánd, Kiszsidány, Alsó- és Felsőszakony, Tömörd, Asszonyfalva, Gencs, Ludasd, Pöse, Doroszló és Lukácsháza falvakkal. Széchy Dénesnek (neje Draskovich Sára) már 1650. bekövetkezett halála után mindezeket fia gr. Széchy Péter örökölte. Ez utóbbi 1684. magtalanul halván el, nővérével Széchy Juliannával a kaboldi Kéry grófok kapták meg Kőszeget, 1695. pedig csere utján Esterházy Pél hercegre szállott. 1 Faut Márk soproni krónikája szerint a reformáció 1531-ben kezdett Kőszegen feltünedezni. A korai reformációt itt nagyon természetesnek is fogjuk találni, ha tudjuk, hogy Kőszeg a borkereskedés révén Ausztriával és Németországgal, különösen pedig Szászországgal élénk összeköttetésben állott, valamint Sopronnal is üzleti ügyekben sűrűn érintkezett. Es Kőszeg urai már igen korán a reformációhoz csatlakoztak. Nem lehetetlen, hogy már Jurisics is együtt érzett az evangélikusokkal. Stájerországban legalább több evang. Jurisicsot találunk a lelkészek és világiak között. Jurisics Miklós utóda (f 1544), Weiszpriach János kaboldi báró pedig már határozottan evangélikus volt, mert Polheim Zsigmond Lajossal és Königsberg Ehrenreich osztrák főurakkal ő is aláírta az evang. rendek kérvényét, melyet 1541. adtak be 1. Ferdinándhoz. Evang. volt Weiszpriach veje, Krotendorfi Teufel 1 Chernél i. m. I. 111. 113. II. 43. 54. 56. 80. 88. 135. Payr, Sopron Eht. 73. 147. 164. Lásd fentebb : Kabold, Veperd 41. 1.
