Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VI. Kőszeg és vidéke.

diensis, aetate senex, mente puer, homo quavis rota figulari versatilíor, quem ad deficiendum non veritas doctrinae ubiquisticae, sed íra, furor, injuria stimularunt, eo quod Acsadienses ipsum ut futilem vítílitígatorem, cum quovís facili de causa rixari solitum, ultra apud se tolerare nulla ratíone voluerint".) Feltűnő, hogy vele egyidőben tértek át hozzánk a kálvinistáktól Kamondi Gáspár asszonyfalvai és Fejéregyházi Miklós cseszneki lelkészek is. Körmendi János azután Rábakovácsiban kapott új állomást, még 1628. is ott volt. Körmendi távozásával azonban Acsád is elveszett a reformátusokra nézve. Valószínűleg Gersei Petheő Margittal és a Telekesi Törökökkel lettek itt is úrrá az evangélikusok. 1628-ban Regini Márton volt az acsádi lelkész, akit 1622. Hegyfalun avattak fel s később Szécsénybe ment át. 1631-ben Gudor János volt az utóda, ki Pöséről jött ide és 1632. kerületi presbyternek, 1635. pedig rábaközi esperesnek is megválasztották. 1646-ban a vépi születésű Vörös Benedek az acsádi lelkész, ki 1628. még Váton volt. 1648-ban Musay püspök Czompos Tamást avatta fel Acsádra. 1649-ben pedig Kis Andrást találjuk itt. 1661-ben Vajda György volt az acsádi lelkész, ki előbb kőszegi rektor, majd pedig Lövőn Erdődy Bálint gróf özvegyének volt az udvari papja. A büki zsinaton 1661. jún. 21. Vajda prédikált s ugyanitt egy esketésnél elkövetett szabálytalanság miatt kérdőre is vonták. 1648. máj. 18. és 1663. jún. 5. kerületi gyűlések ís voltak Acsádon.

1 Meszlen. Régi magyar község. A Meszlényi család innen vette nevét. 1578-ban egy kőszegi kihallgatáson Feyr István, Ágoston Péter és Marton Bálint nemesek voltak jelen Meszlenből. 1596. és 1599. itt tartották a megyegyüléseket. Az 1667. évi jegyzőkönyv is nemes községnek (pagus nobilis) mondja Meszlent. Evang. lelkésze már a XVI. században volt, ki az 1601. évi jegyzék szerint 1 forint évi adót fizetett. A hitviták és a szervezkedés idején igen fontos gyűlések voltak itt Meszlenben. Itt * készült például 1595. szept. 12. az úgynenezett Meszleni Concordia, mely az urvacsorai tanban akarta a két protestáns felekezetet összeegyeztetni az Augustana alapján egy közös hitvallás által s a keresztyén név használata mellett megtiltotta, hogy lutheránusoknak vagy kálvinistáknak nevezzék magukat. E Concordiára ugyan még az 1630. évi csepregi zsinat is hivatkozik, de az egyesülés nem sikerült. 1 Pápa leírása 49. Adattár VII. 104. 106. VIII. 8. 23. 29. 30. 32. Ker. jkv. 33. 100. 302. 505. 507. Eht. Eml. 67. 83. 85. 94. 95. 128. 133. 146.